G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

vány, mellékleteivel visszaküldetvén, önöknek ezennel válaszoltatik, hogy a marhatartás határukban az adózó nép gazdászati iparának egyik fő ága lévén, az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel, s egy állatorvosi állomásnak célszerű rendszeresítését is méltán igényli. Annak hiányát az okleveles kovácsok nem pótolják, mert egy hivatalát pontosan teljesítő hatósági állatorvosnak teendője nemcsak az állatoknál már kiütött különféle be­tegségek gyógyításában, hanem, egyszersmind, az állatok egészségére károsan ható, s mellőzhető körülményeknek biztos elhárításában is áll. Feladata tehát szorgalmas tanul­mányt és folytonos működést kíván, ez pedig a mesterséggel inkább, mintsem tudomá­nyok utáni búvárkodással foglalkozó kovácsoktól, alig kívánható. Ezen okoknál fogva tehát célszerűnek látom: hogy e város határában egy állator­vosi állomás rendszeresíttessék, a kinevezendő állatorvosnak a város részéről adandó fi­zetés, úgy főorvosuk közbejöttével, az állatorvosnak adandó utasítás iránt, önök által ja­vaslat készítendő, és ez további rendelkezés végett, hozzám minél előbb felküldendő. Klauzál Gábor. Az állat orvosi hivatalnak felállítása, pénztárunk jelen szűk állapota tekintetéből, továbbá elhalasztatik. Egyébiránt, a folyamodónak szakjában alkalmazkodtatást, adandó alkalommal, a hatóság előmozdítani fogja. 160 ski 53/1848. június 13. (1365); ski 258/1848. augusztus 7. (1952, 3337) 161. Meg vagyok győződve, hogy a királyi városoknak kedves dolgot teszek, midőn a királyi díj tőkéjének letételére fölhíván azokat, régi óhajtásuknak valósítására alkalmat kívánok nyújtani. Annál fogva, hivatalosan fölszólítom ezen sz. kir. város hatóságát, kötelező alak­ban teendő nyilatkozatra az iránt, kívánja e, a 712 ft, 30 xrra p.p. menő, ún. királyi díjt továbbá is évenkint, a pénzűgyministerium kezelése alatt álló, kincstárba fizetni, vagy pedig inkább óhajtaná annak öttől százzal (5%) számított tőkéjét egyszerre letenni? Mely fölszólításhoz azon észrevételt csatolom, hogy a kir. városok, a törvényhozás köz­bejötté nélkül, a tőke letételre nincsenek ugyan, de a szokott évi díj fizetésére igenis vannak kötelezve, s ezen kötelezettség alól, kormány rendeletnél fogva, föl nem oldoz- hatók. És azért, tekintetbe vévén, a különben is egy-egy kir. városra eső tőkeösszegnek a csekélységét, remélem, hogy ezen városi hatóság, hazafiúi indulata által is buzdíttatva, annál készebb leend a tőke egyszerrei letételére nyilatkozni, minthogy annak lefizetése által, a kir. városok meg fognák könnyíteni azon tartalék tőke összeállítását, mely az or­szág által óhajtva várt, s magoknak a kir. városi földbirtokosoknak is javára szolgálandó hitel intézet megnyitásához törvényileg megkívántatik, de, amelynek mielőbbi megnyi­tása különben, hazánk jelen pénzügyi körülményeinél fogva, nagy nehézségekkel lenne összekötve. Határozott nyilatkozatát egy hónap alatt, bevárom. A Pénzügyminister, Kossuth Lajos. E városi kincstár jelenlegi szigorú állapota a kir. díj tőkéjének ezúttali letételét meg nem engedvén, a fő kamarási tisztség azon pengői 712 ft, s 30 xrra menő, kir. díjnak só szállító tisztségbeni befizetésére, és a nyerendő nyugtatvány felterjesztése végetti bemu­85

Next

/
Oldalképek
Tartalom