G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
most tehát védeni, és legmegfeszítettebb erőnkkel fent tartani szent kötelességünk, és azt egyesülten tenni is fogjuk. Felhívom ennél fogva a Jászkun nemzetet, Hajdú kerületet, Pest, Csongrád, Csa- nád, Békés, Arad, Zabolch, és Bihar megyéket, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Arad, Holdmező Vásárhely, Szentes, Szolnok, NagyKőrös, Mezőtúr, Gyula, Békés, Nagy Várad városainak vitéz lakosait, miszerént azonnal, nemzetőr seregeiket felállítsák, amennyire lehető, rendes katonaságnál szolgált Tisztekkel, magok lássák el és rendezzék, vadász puska, kasza, kard, fokos, buzogány, stb; saját fegyvereikkel lássák el, és magukat, haladéktalan akképp tartsák készen; hogy első fölhívására a hazának, a már megtámadott Bács, Torontál megye helységeinek védelmére, oltalmára lehessenek, hogy azon bűnös meg támadók, törvény szegők, vagyonokat dúlok = kik korántsem Szerbek, vagy Horvátok, minthogy ezek, a Magyar koronáért, és nemzetért, igaz testvérekként, mindég véröket és életüket áldozák, úgy ezentúl is, bizonyosan a Magyarral közös szabadságukért fognak inkább buzogni és harczolni, mintsem rabigát hordani; szerb atyánkfíai már azért sem lehetnek, minthogy őket, a Magyar nemzet, száznyolcvan év alatt, a Török járom előtt menekülve, testvérileg karjaiba fogadá, és ezen nemzet hálátlan soha nem volt, hanem, el kortscsosodott, vakmerő gyülevész nép tsoportok lehetnek = meg büntetve vissza verettessenek, és ez által, közös hazánk békéjét fent tartva, királyi Trónnak tekintélyét, és hazánk integritását megőrizzük. Hadügy Miniszter, Mészáros Lázár. Ezen miniszteriális rendeletek szerint, Szeged táján elrendelt táborozásnak czélsze- rű rendezéséhez, e város részéről is, egy állandó bizottmány alakítása elkerülhetetlenül szükségesnek találtatván, azon állandóan, s teljes hatalommal működendő választmány, hadi bizottmány név alatt, a következő tagokból úgymint: Vadász Emanuel elnöklete alatt: Tóth Mihály, fő bíró, Osztrovszky József, Schmid Ferdinánd, Dáni Ferenc, Ren- gey Ferdinánd, Lengyel Pál, Leffter Mihály, Bérczy Antal, Vékes Ferenc tanácsnokok, úgy Kárász Benő, Rónay Mihály, Korda János, Somogyi Antal, Molnár Pál, Diczgen József, Réh János, Szávits János, Kőrössi József, Zombori János, Fodor Ádám Ferenc, ifj. Dobó József, Gombos József, Varga Vendel, és Tari György képviselőkből kineveztetett, müködésérőli jegyzőkönyve időszakonként, tudomás végett, a közgyűlésnek bemutatni rendeltetvén. 156 ski 47/1848. június 13. 157. Azon elszakadási szándok, mellyet az ország déli határain előidézni a bújtogatók folytonos igyekvése volt, újabb tudósítások szerint, tettleges lázadássá fajult. A horvát tartományi gyűlés, ő felségének közvetlen tilalma ellenére, törvénytelenül megtartatott. A nép fegyverre szólíttatott, és a felszólításnak engedelmeskedik, engedelmeskedni kényszeríttetik. A kormány kísérletlenül semmit sem hagyott, mi a törvény korlátain belől, a tévútra vezetett nép balhiedelmeit oszlathatá, semmit, mi a nemzet törvényhozási akaratának teljesítésére vezethetett; mert a szabadság, és jogegyenlőség hatalmának kívánt diadalt szerezni, békés úton, melynek áldozatait az erőszak csökkenti. 82
