G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
tetés egész súlyának nemcsak azokat, kik féktelenségek elkövetésében találtatnak, hanem azokkal is, kik a törvény elleni merényleteket gátolni elmulasztvák, éreztetése tekintetéből, jelenben a közcsend és bátorság fenntartását minden hazafinak szent és magátul el nem távolítható kötelességévé teszi, s annak nyomán azt rendeli, hogy: 1. A megháborított közcsend helyreállítására fordított katonaság élelmezési és szállítási költségeinek, úgy napi díjjainak megtérítése a törvényes ítéletnél fogva vétkeseknek találandó egyénekre háromlik. 2. Ha ezeknek vagyonaiból a fennérdeklett költségek ki nem telnének, és a vizsgálatból kitűnnék, hogy a vétkes tett elkövetését a város vagy helység lakosainak erélyes fellépése megakadályozhatta volna, de ezen fellépés bűnösen elmulasztatott vagy elmellőztetett, azon költségeket, melyek a szoros értelemben vett vétkesek vagyonaiból nem fedezhetők, a város vagy helység minden lakosa vagyonaránylag fogja viselni. Előforduló esetekben tehát Önök ezen szabályokhoz képest intézendik eljárásukat. Szigorúak azok, de a haza mostani komoly helyzetében elkerülhetetlenek. Hogy pedig magát ezen rendelet nem tudásával senki ne védelmezhesse, annak közzé tétele a legnagyobb nyilvánossággal eszközlendő, és e végre a városban divatozó nyelvekre való figyelemmel nyomtatásban nem csak a tanácsháznál, hanem minden köz és ily czélokra használtatni szokott helyeken kifüggesztendő. Fel fogják Önök a kebelbeli lelkészeket is szólítani, hogy a fennebbi rendeletnek mind szükségét, mind tartalmát, mind következményeit az egyházi szószékekből előadják és magyarázzák. Ezen kömyéklő rendelmény elnök polgármesternek szóbeli jelentése szerint időközben már előlegessen több példányokban kinyomattatván, sőtt annak szüksége, tartalma s következményeinek az egyházi szószékbőli előadása és megmagyarázása eránt a kebelbeli lelkészek is felszóllíttatván, ugyan azon rendelmény Farkas János főkapitány által a legnagyobb nyilvánossággal közhírré tétetni, és nyomtatásban nem csak a városi széképületnél, hanem minden köz, és ily czélokra használtatni szokott helyeken kifüg- gesztetni rendeltetik. 140 skj 39/1848. június 1. (1375) 141. A törvényhozás közigazgatási viszonyainkat lényegesen megváltoztatta. A szabadság és fejlődés világszerte divatozó biztosítékai a magyar korona alatt élő népek számára is megszereztettek. Amily rögtön és váratlanul lepte meg a nemzetet e változás, oly mélyen és terjedelmesen hatott az alakítási mozgalom a társaság minden rétegeibe. Tanácsos vala, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség magasztos érzetét eleve a családi körben, a községekben, a megyékben ébreszteni és ápolni; tanácsos vala, a szokatlan érzelem első nehézkesebb mozdulatait figyelemmel kísérni ott, hol a végrehajtó hatalom a tévedéseket könnyebben igazíthatá, a túlcsapongásokat könnyebben fékezheté, és hol mindkettő, habár magán vagy helybeli viszonyokon sérelmet ejthetett is, a nemzetélet irányára tartós kártékony befolyást nem gyakorolhatott. A megyék, a városok és kerületek átalakulása, kevés kivétellel és érezhető rázkód- tatás nélkül, eszközölve van. A nemzet tanúságát adta, hogy a szabadságra érdemes, 71
