G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

uralkodott csend és béke szolgált megígért haszonbérünk alapjául, nincs igazságosabb s természetesebb annál, minthogy mi, a kihaszonbérlés talpkövéül szolgált rend és béke elenyésztével feloldassunk oly kötelezettség terhe alól, melynek lényeges föltétele, t. i. a csendes használat, vidékünk jelenleg is tartó körülményeiben lehetetleníttetik, illetőleg megsemmisíttetett. Ide járul, hogy hazánk megmentése tekintetéből történt újoncozás és egyéb csapatok kiállítása által, a munkás kezek igen meggyérülvén, az amúgy is rendkívül nagy haszonbér mellett, az igen magasra emelkedett napszámot, említett Bodom haszonvételére fordítani, helyre pótolhatlan károsodásunk nélkül, nem lehetséges; hanem a béke teljes helyreálltáig nem kis mértékben uralkodó, és csőszök által meg sem is gátolható leétetések és foglalások, erőszakoskodások miatt nem is tanácsos. A haszonbérlők.

794 ski 218/1849. július 27.

795.

Első Honvéd Vadász Ezred. 4-ik Osztály

Névjegyzéke azon egyéneknek, kik Sz. Szeged városától 30 pftnyi foglalót követelnek: Sváb Simon, Sturcz Mátyás, Csala János, Szabó Mihály, Móritz István, Mózes János, Tóth Imre, Eőrsi Lajos, Zsarkó Miklós.

Kelt a szegedi táborban, július 31-én 1849. Torday Eduárd, százados.

Hogy a fentebbi egyének a szegedi önkéntes, győzelemig való 1. zászlóalj l-ő századánál mindvégig szolgáltak — bizonyítom: mint feljebb Lengyel, százados.

Meghagyatik Pintér János főpénztárnoknak, hogy... mint kik e város részéről állított győzedelmes csapatban szolgálván, ennek feloszlása után is újban, más csapatban szolgálatokat tettek, a megajánlt 40 pírt; szolgálati díjból még fizetlen 30 pft; fejenként kifizetni és számadásában kiadásba iktassa.

795 sti 1479/1849. július 30.

796.

Azon 50 000 főnyi hadseregnek élelmezésére, mely a város környékén táborba összehúzatik, nem elegendő a kenyér, mely az álladalmi, és az álladalomtól, a rendes szükséglet szerint, kibérelt kemencékben süttetik.

Ennél fogva felszólíttatik Polgármester Úr, azonnal a városban okvetetlenül intézkedni, hogy minden házi birtokos, kivétel nélkül, naponkint legalább egy nyolc fontos kenyeret házában, a maga lisztjéből süttessen, s azt a városháznak beadja; ahonnan a kész kenyér az élelem főraktárnak, mindennap reggeli 6 órakor által adandó lesz.

Ezen kenyér, mely csak közönséges házi lisztből készítendő, minden nyolc fontjáért 20, azaz húsz pengő krajcárral, az illető házi birtokosoknak előlegesen, a város által nyugtattatni, és az álladalomtól szinte ezen árban, vagy készpénzben kifizettetni, vagy az adóban bevétetni fog. Szeged 1849. Július 29-én, a hadügyminiszter, meghagyásából, Molnár, ezredes.

79í sti 1481/1849. július 30.

414