G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
més tart, házuknál boraikat elméregetik, az italmérési adóztatásból egészen kihagyatni, és őket ezen csekély bormérés végett, egyedül kereset adóban megrovatni véljük. Lengyel Pál, kirendelt tanácsnok, Dáni Ferenc tanácsnok, Vékess Ferenc, kirendelt tanácsnok, ifj. Pintér János, számvevő. ...a közgyűlés elfogadta; a tanyákon semmi szín alatt szeszes italokat mérni nem szabad. Folyó évi Július hó 11-én... az italmérési osztályozatok alkalmazása tárgyában költ felterjesztésére ezen város közönségének válaszoltatik: miszerént, az 1849-iki adótörvény világos tartalmánál fogva, több italmérési alosztályok fel nem állítathatnak; a lakosoknak abbeli keresete pedig, mely szerént, csupán saját bortermesztésüket, kisebb mértékben ugyan, de nem folytonos üzlet gyanánt, és háztóli elvitel mellett árulják, a törvény szelleménél fogva 5 pft kereset adóval megrovandó... Pénzügyminiszter, Duschek Ferenc. m ski 199/1849. július 19. (1006); sti 1448/1849. július 20. (1073) 780. Alant írott addig is, még nemsokára, közbizodalommali választatása alkalmával letett esküje szerént, e város javára törekedve bővebb indítványait előadhatná, kötelességének tartja következőkkel fellépni, ugyanis: 1. már volt hó közgyűlésen, hogy újévre, mely már elmúlt, a tömérdek számadások vizsgálatára censurális szék fog alakíttatni, azért alant írott óhajtaná, hogy a folyvást szaporodó számadások vizsgálására egy, szigorúan s gyorsan működendő számolást vizsgáló bizottmány hozatna létre, mely egy elnökből, s nehány ülnökökből, a számvevői tisztség hozzájárultával állana. 2. minden e városi pénztáraknál hív pontossággal tisztán viendő napló könyvek öszvekötve, sinorral áthúzva, és a hatósági pecséttel megerősítve legyenek, valamint a pénztárak vizsgálatához készíttetni, s a vizsgáló tagok, úgy az illető számolási jegyzékek is azon pecséttel erősítessenek. 3. a polgári, vagy bűnfenyítő törvényszéki, valamint tanácsi, közgyűlési, gazdaság széki, s egyéb jegyzőkönyvek mindenkor, mielőbb híven s tisztán leírva elkészíttessenek, és a legelső ülésben hitelesíttessenek, mely alkalommal a hitelesített jegyzőkönyvek, a netalán teendő módosítások, vagy változtatások megjegyzése mellett, azonnal öszve varattassanak, és zsinórral áthúzva, szinte hatósági pecséttel erősíttessenek, ezt kívánván a hiteles alak, s egyéb gyanúsítások mellőzése; továbbá 4. a közgyűléseken, az időközben tartott tanácsülés jegyzőkönyvei, elhalasztás nélkül, köztudomás, és észrevételek tehetőse tekintetéből, értelmesen olvastassanak fel, amidőn már többször történt, hogy azok felolvasása egyik közgyűlésről a másikra ha- lasztatott. 5. a kapitányi hivatal az elitéit rabok iránt a végrehajtásról szóló, s ekkorig leginkább elmaradt jelentéseit, a bűnfenyítő törvényszéknek nyújtsa be, a károsok, s elitéit rablók megnyugtatásuk végett is; a bűnfenyítő bizottmány jegyzőkönyveit pedig, minden bűnfenyítő törvényszéken megvizsgálás végett, adja elő, valamint a mezei rendőri, 407
