G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
alatt Tisztelt főbíró Úrnak kézbesített nyilatkozatomnak másik példányát 7 darab csatolmányaival együtt a Tisztelt Tanácshoz is be nyújtom, megjegyezvén, és elő számlálván újban is itt, hogy 15-ik októberi Kraval alkalmakor, Zseravitz János, képviselő, és fu- szerkereskedő, Poltz József, Rozsnyai születésű, s kebelbeli Adler János festő legénye, Prulinek Adolf, Aisenstetter, kebelbeli kereskedő legénye, Gábor Mihály, vízhordó, Be- nitzky Andor, és Szűbó Sándor, mint kebelbeli lakosok, nagy oláh országi marha hajtok pedig, 11 számmal gyilkoltattak meg. Ezek közül Poltz József festő legénynek... vándor könyvét, melyben meghalálozása hitelesen feljegyezve szemléltetik, az okból csatolom ide, hogy tudomás végett, az illető helyére, a Tisztelt Tanács elküldetni szíveskedne. Többnyire jelentem azt is, hogy a fentebb elősoroltakon kívül, ez évi február hó 11-én, midőn a serbek Szőregről, városunkat megtámadták, Alsó Városon lakozó Bozuty Demeter, és Paulovits Mihály házaik, és boltjaik, nemcsak kiraboltattak, hanem ez utóbbi, az udvarban lévő kútba, halva találtatott, és valamint ez utóbbi, úgy az előbbi eseményről teendő vizsgálat is... úgy az előbbi eseményről teendő vizsgálat, is Tóth Mihály főbíró úr elnöklete alatt, küldöttségre bízatott. Végezetre ez évi, február hó 11-én, Felső városon, ott lakos Andreovits Gábor, szinte a nemzetőrök által, meg tagoltatván, még akkor elhalálozott. Mélt. Cs. kir. kerületi fő Ispánságnak, múlt 1849 évi... és a Tekintetes Tanács által... felvett, néhai Gróf Lamberg meggyilkolása alkalmával elrablóit drágaságok, bizonyos Pesti születésű, Trencsényi Károly, volt felkelési honvéd és tüzérnek szemmel tartását, elfogatását, és elfogatása esetében, jelentést adatni parancsoló k. intézménye alatt, alól írottnak kiadva lévén, a Tekintetes Tanácsnak tisztelettel jelenthetem azt, hogy fentebb érintett Trencsényi Károly, Szeged város hatóságába, folytonos szemmel tartás, és fürkésztetés után sem találtatott, sőt, a forradalom ideje alatt is, hogy itt megfordult, vagy magát mutatva volna, nyomába jönni nem lehetett: egyéberánt, a rendőrség továbbá is őrködni fog, és a találtakhoz képest, azonnal intézkedend. Farkass János, főkapitány, elnöki kiküldetésre, Méltóságos Cs. kir. kerületi Fő Is- pányi hivatalhoz, felterjesztés végett, arról, hogy a Szegeden működött forradalmi vész- bírák iratai itt meg nem lelhetők, a volt vészbíráknak, valamint az általok elitéltek neveik elő sorolásával, jelentést tészen. Méltóságos Cs. kir. kerületi Fő Ispány helyettes, Szabó László úr ő Nagyságának... alá zárt, és elnökileg, a forradalmi kormányzás alatt volt vészbírósági iratoknak, vagy azokról bírt hiteles tudósításoknak mentül előbbi megszerzésivel, és öszves tagjairól szóló jegyzéknek elkészítésével, alól írott megbizattvák, a Tekintetes Tanácsnak tisztelettel jelentem azt, hogy a forradalom alatt, Szeged városban, a Rögtönítélő Bíróságot, részerént a katonai kar, részerént pedig, arra kinevezett vész Bírák viselték, kik az ítélet hozásba befolyással voltak, azt tudni nem lehet, mivel a polgári hatóságtól elkülönözve lévén, az ezredekből alakíttattak, és minduntalan változtak, hadbírák azonban Kiss József, és Benda Pál, főhadnagyok, állandóan maradtak. Vész Bírák Elnöke volt Varga Ferenc, s ülnökök pedig Kiss József, és Benda Pál, főhadnagy, s hadbírák, továbbá Drahos Emészt, Becskereki, Dáni Ferenc, Szegedi tanácsnokok, és Zennich Lajos, közvádló, védő pedig többnyire Horváth Pál, ügyvéd volt, kik 1849-ik év március holnaptúl május 8-áig működtek, és következő 5 egyéneket ítéltek halálra, és rajtok az ítéletet azonnal végre is hajtották: Bernyánszki Uros, Bács me388
