G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
727. A vallás és oktatásügyi miniszter úrnak f. é. május 7. ...kelt rendelete folytán, Szabados József a Szeged belvárosi plébánia körében, akár plébánosi, akár helyettesi minőségben teendő szolgálat tételétől általam mai nap eltiltatván, s addig, még Kreminger Antal prépost plébán ügye el fog döntetni, Bizek Károly segéd neveztetvén ki a Szeged belvárosi plébánia helyettesévé, a tisztelt városi közönséget hivatalosan megkeresem; miszerént a plébánia, s egyházhoz tartozó tárgyaknak, amennyiben azok Szabados Józsefnek átadattak volna, erről az ideigleni helyettesnek leendő átadásán Nyári Ferenc, Szeged Rochus városi lelkész, mint általam, e végre kinevezett püspök megyei biztos társaságában közbejönni szíveskedjen. Csanádi püspöki helynök, Róka József. 727 sti 1080/1849. június 18. (797) 728. Tisztelt Közgyűlés' Fájdalommal kényteleníttetünk elő terjeszteni, miképp minekünk, helybéli izraelita szabó mestereknek, keresztény segédekkeli dolgoztathatás megtiltatott, mi alapnál fogva, ezt mi nem értjük, és nem tudjuk: miután tehát, az 1847/48. évi 22. te. minket va- gyonbeli képességünk után, minden nemű terhek, katonai, úgy nemzetőri szolgálatok viselésére kötelezett, ez által tehát reméljük, hogy a kiváltságok (Privilégiumok) elvileg meg vannak szüntetve, noha a törvény ez érdekben világosan nem rendelkezett. De tekintve azt, hogy jelen állapotunkban a terheket mindenki egyformán tartozik viselni, természetes következetesség, hogy az élelem mód keresésére, mindenki, igaz úton megszorítás nélkül egyformán jogosíttatik, s kell is jogosítani, mert ezt igényli a mostani szabad szellem, ezt a méltányosság; továbbá tudva azt, hogy a tisztelt közgyűlés mindent elkövet, csak hogy hazánk szükségei hova hamarébb pótoltassanak, a kiadott munkák minő hitvallású vagy pozitíve kik által teljesítetnek, jelen harcias időben kérdésbe nem jöhet; ezen fölül, hogy mi, alul írottak tán több bért adunk segédjeinknek, ezáltal az, mire a haza törekszik, azaz a jobblét és ipar mindinkább elősegíttetik, nem pedig el- nyomatik, mert nem méltányos, és a mostani korszak szellemével meg nem egyeztethető az, hogy egyik hitvallású, és kiváltsággal bíró testület a keresztény segédekkel monopolizálhasson; a mi, kik velők minden terhekben egyformán osztozunk, elnyomásunkra mindent felhasználhasson; itt megjegyezni nem lesz felesleges, hogy a Szegedi izraelita szabó segédek majd mind a hon védelmére katonákká lettek, és innen jön az, hogy mi jelenleg keresztény segédekre szorulunk; mesterek száma a mieinket sokkal felül múlják. Mi mind igaz honfiak, vérünkkel és kézműves szolgálatunkkal hazánkat szolgálni mindenkor szoros kötelességünknek esmertük, és esmerjük, és közremunkálkodásunk által, a szükségeket hova hamarébb pótolni legelső hazafiúi kötelességünknek esmerjük: továbbá, jelen napokban érkezett felsőbbi rendelet folytán, minden szabó mesternek kötelességévé tétetett, ezégéhez mért bizonyos mennyiségű szabó munkákat, az álladalom részére készíteni: de ezen rendeletben nem áll az, hogy azt csak keresztény mesterek készíthetik, az sem, hogy zsidó mesterek keresztény legénnyel ne dolgoztathassanak; hanem álla az, hogy mindenki, erejéhez mérve munkát vállalni, és azt elkészíteni tartozik: 385
