G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
665. Dáni Ferenc tanácsnok, mint a Szépítő Bizottmány elnöke, javallatkép előterjeszti, mikép Halácsi Miklós, volt főmérnök által a város egyenezése s rendezéséről készített terv, a tapasztalt hiányok nyomán, sok kiigazításokat igényelvén, legcélszerűbbnek lenne a jelenleg itt lévő, s ügyességéről ismeretes Ben vili (Bainville), olasz mérnök s építő művész által, egy, a jövendőségnek zsinórmértékül alapul szolgálandó, terv készíttetését elhatároztatni. Minek folytában, e város rendezése és szépítésének biztos alapjául szolgálandó egyenezési (libellationalis) munka kidolgozása iránt, a Szépítő Bizottmány Benvill (helyesen Bainville) mérnökkel az egyességet megtenni, s azt jóváhagyás végett bemutat- tatni fogja. Pontos szabályozási terv, vízmérlegezés, az új fekvonal pontjainak meghatározása, s az utcáknak s házaknak azok szerinti rendezése fő feladata a szabályozásnak. Ily terv nélkül a Szépítési Bizottmány nem működhetik, munkálódása csak kontárkodás. Ilyen terv nélkül készült legszebb épületek elvesztik idomzatukat, mert nem egy fekvonalon lévén építve, nyaktörő lépcsőik által elrútulnak, szabályszerű idomításuk pedig iszonyú költségbe kerül. Nézzük körül a Szegedi piacot, nehezen van rajta két ház, melynek ugyanazon egy fekvonala volna. Zsótér háza magos, a városháza alacsonyabb, a laczikonyha még alacsonyabb, Kárász háza túl magos, másik Kárász háza alacsonyabb, innét Búzapiacnak menve Klauzál, Árvái, Kormonné féle ház fekvonalai túl magosak, pedig ezen házak jó anyagokbul századokra építtettek; ezeknek egy fekvonalba hozása, vagyis szabályszerűvé tétele nagy költséget igényel. így van ez nemcsak a piac környékén, hanem az egész városon; azért szükséges Szegeden egy fekvonalt megállapítani, mely zsinórmértékül szolgáljon minden jövendő épületeknek. Ezen fekvonalnak magasabbnak kell lenni a Tiszának eddig tapasztalt legmagosabb árjánál, mert a Tisza vizének folyása szabályozás által sebesedik, a sebes folyók hamarább kárt tesznek, mint a lassúnak, úgy, hogyha jégtorlás, vízkiömlés adná elő magát, a házak akkor is szárazon legyenek. Ezen fekvonalnak meghatározása, egy ily nagy kiterjedésű s rendetlen fekvésű városban temérdek munkába, sok szakasz rajzolatokba, s azoknak felvilágosító irataiba kerül, mivel Ó és Újszeged 3000 öl hosszú, 1000 öl széles, 2500 hold területet foglal magában, az utcák összes hosszassága pedig mintegy 100 000 folyó ölekre rúg. Ezen térnek, s rajta fekvő utcáknak lajtmérezése, azoknak minden sarkain, sőt, ha az utca hosszak, az új fekpontoknak minden 50 öl távolságon, hossz és köröszt fekvésben, mostani s jövendő állásukban, úgy a lecsapoló csatornák minden részleteikben meghatározása; továbbá a kézenforgó szabályozási terveken a hibás vonalak kiigazítása, védterv és Tisza part szabályozása, végre az egész munkáról egy csinos és pontos terv, a hozzá tartozó leírással együtt, elkerülhetlen szükségeltetik. Ezen munkának hiánya oka, hogy Szegednek bár jeles mérnökei, és építő mesterei voltak, mégis, e tekintetben a város nemhogy nem szépült, hanem még inkább rútult; de nem is lehet azt igazságosan kívánni sem a mémöktül, sem az építőmesteriül, hogy azon 2000 vagy 2500 forintba kerülő nagy csomót, melynek feloldása két tanult mérnöknek 357
