G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
tőzs gyökeres magyar lakosai fogják a hazát meg menteni, és Önök megesküvének, hogy úgy leszen. Az örökkévaló Isten bejegyzé Önök esküvését az igazságnak könyvébe; s áldó vagy büntető keze nem fog elmaradni. Kitartás Uraim! A haza nevében szóllítom fel Önöket kitartásra. Az ellenség Budapestet megszálván, természetes, hogy parancsait a vidékre küldözi. Hogy akad emberekre, kik a csillogó bitorlás eszközeiül, magukat felajánlják; fájdalom, de igaz. Önök tudják, hogy a magyar mindig sok kígyót táplált keblében. Illyen Babarczy, Csongrád megyének ismeretes zavarója, a zsarnokság érdekében; ki most császári biztoskint, vasas németek testőrsége alatt, parancsol Pest megyében; és Pest megyének akadnak tisztviselői, kik meghajolnak a császári biztos fenyegetése előtt, s felajánlják magokat a német önkénynek eszközeiül. De az illy gyalázatos példák, Önökben, Uraim, csak bosszankodást, s méltó haragot gerjeszthetnek, csak erősíthetik önök férfias határozotságát; a hazát megmenteni; s gyáva árulásnak helyt nem adni kebelökben. Az igazságos Isten segítségével elkövetkezendnek a számolásnak napjai; s ekkor, a magyar nép, méltó haragjával fog le sújtani az árulókra. Vitéz seregeink már is több oldalról előre nyomulnak: úgy itt a Tiszánál, mint egyebütt. Görgey tábornok a bányavárosokat az ege torkából kiragadta: Bem tábornok Puchner seregét, Gálfalvánál, január 17-én, tönkre tette, és tökéletesen szétverte. 20-kán már Nagyszebeni Ígérte elfoglalni, és vele egész Erdélyt, a magyar nemzetnek vissza adni. Itt Debreczenben az országgyűlés székhelyén, egy nap alatt, 8000 Debreczenyi magyar esküdött meg a haza védelmére, s erős fogadást tőn maga között, felosztani annak jószágát, ki vagy megfutamodnék, vagy a haza védelmét gyáván feladni, csak gondolatban is, merészlené. Önökhöz felvonul a Bácsi vitéz sereg; s Pest megye alsó részeiből követeket küldött ide a nép, kinyilatkoztatva, hogy minden fegyverfogható ifiú egyesül a Szegediekkel a haza védelmére. Szegednek nincs szüksége lelkesítésre; de, mert vannak emberek, az ellenségnek ármányos eszközei, kik tudván, hogy, ha a nép hazájához hű marad; az ellenség rajta nem diadalmaskodhatik, mert a nép milliói győzhetetlenek; azért tehát sötétben kullognak, s rémítgetik a népet, hogy a győzhetetlen önvédelem akaratáról lebeszéljék; azért nem tartám feleslegesnek Szeged városa közönségét, a nemzet nevében, felhívni, hogy az illy gaz árulóknak ne csak ne adjon hitelt, de sőt, szent kötelességének ismerje azokat a büntető igazság kezeibe szolgáltatni. Azért tehát a nemzet nevében meghagyatik Szeged városa tanácsának, hogy a város közönségét egybe gyűjtve, Szeged lelkes magyar népe előtt úgy ezen fölhívást, mint a Közlöny ide rekesztett, 4-ik és 7-ik számaiban foglalt országgyűlési határozatot, s kormány rendeleteket, a nép előtt felolvassa; s a tömegestőli népfelkelést Szeged városa oltalmára akkint rendezze, hogy, ha a hitszegő ellenség Szeged tájéka felé csak közeledni merne is, a felülről, s alulról ellen nyomulandó vitéz seregeink támogatására, rettenthet- len ezereivel, tömegestül síkra szálhasson; s a német zsarnokság zsoldosaival megéreztesse, hogy Szeged magyar népén, idegen önkény, uralmat soha sem fog gyakorolni. 283
