G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
tétéből rendkívüli polgári hatalom állíttassák fel, minek következtében múlt hó 21-ről kelt rendeletem által Bács, Torontál, Csongrád, Csanád megyékbe, és az ezekben fekvő kir. városokba Szentkirályi Móric neveztetett ki kormánybiztosul; adatván neki teljes felhatalmazás mind a tábori főhadi parancsnokkal egyetértőleg leendő munkálkodásra, mind a polgári és büntető ügyekben szükséges mindazon intézkedés tételére, jelesen rögtön ítélő bíróságok alakítására, mit a pártütés legyőzése, s a békének minél előbbi biztosíthatása végett jónak és sikerre vezetőnek találand. Minek azonban nevezett kir. biztos egyszersmind a harctérre lépett jászkun seregnek is vezére, s ezen állásával hosszasb időre alig egyeztethető a fentebb említett, s magában is több oldalú elfoglaltatást kívánó kir. biztosi működés; ennél fogva őt annak további teljesítésétől saját ismételt kérelmére felmentetvén, ugyan azon rendkívüli hatalommal, amivel az eredeti kiküldés történt, említett hatóságokba kir. biztosul ezennel Beöthy Ödön, Bihari főispánt nevezem ki, s önöknek meghagyom, és parancsolom, hogy a most nevezett kir. biztosnak mindenben engedelmeskedni hazafiúi és tartozó kötelességüknek ismerjék. István nádor, k. helytartó; Szemere Bertalan, Belügymi-niszter. 335 ski 307/1848. szeptember 3. (2178) 336. Tisztelt Polgármester Úr! Még ugyan augusztus 13-ró szóló, de ezen pillanatban hozzám érkezett, sz. kir. Szeged városának becses felszólítása következtében, van szerencsém jelenteni: hogy az Allgyeöi Uraság lakja a kitűzött célra semmiképpen nem alkalmazható több alapos okoknál fogvást. Először is, az egész épület omlófélben van, annyira: hogy minden erősebb szelekben összerogyása várható, mert elkorhadott régi tetej fája, és elomlosodott rossz vályog falai, már kiigazítást sem érdemelvén, az egész épületben több hetekig egymás után senkinek biztos lakást ígérni nem lehet. Másodszor: maga az épület is oly csekély: hogy legföllebb négy vagy öt apró szobákat lehetne azon esetre is használni, ha az épület egész biztos állapotban volna, amellyekben összesen legtöbb 30, vagy negyven betegeket lehetne elhelyeztetni: következőleg ily csekély számért nem látom érdemesnek a nagy fáradsággal párosítandó betegek ápolását ily távolra a várostól, ahová naponként már az orvosszerekért és gyógyszertár hejánya végett megeshet, több izram- ban a váróstul kellene kihordani. Harmadszor: Ezen egész épületben szobákat fűteni nem lehet, mert a Stukaturon még csak egy lapát föld sincs, sőt, kemencék sincsenek a szobákban, és így egy pár hétre, egy privátus házat kórházzá általakíttani, még pedig falu helen, ahol az isméti vissza alakítás kétszeres költségbe szokott kerülni, úgy látom sz. kir. Szeged városa a helyett: hogy ezen tervvel magának gazdálkodást, igen jeles veszteséget idézne elő. Ennél fogva meg vagyok győződve: hogy ezen céltalan tervvel a fellebb tisztelt város, mint saját érdekében is, fel hagyni szíveskedik. Palásty József, igazgató. Minthogy kormánybiztosi rendeletek folytában, a tábor szükségeihez képest több rendbeli kórházak felállítása tekintetéből már minden nyilvános épületeink u. m. két katonai laktanya, három zárda, s a lyceum igénybe vétettek, s csaknem a városi tár erejét haladó költséggel kellőleg felszereltettek stb. 180