G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

4. Köztudomásra van, hogy a pék mesterséghez legtöbb fa kívántatik; márpedig e jelen időbe a fának ára eddig még nem hallott magasra felrúgott, de a gyertyának is ára, mely szinte a pék mesterséghez nagyobb mennyiségben szükséges, felrúgott.

5. Tudomása van a közgyűlésnek arról is, hogy semmibe oly szükibe nincs város, mint mesterlegényekbe, a legényeket tehát jelen üdőbe, kétszeres bérfizetés kénytelen a mesteremberség megtartani. Mindezen okok olyanok, melyek az illető kormánynak ügyeimét méltán igénybe vehették, és nem kényszeríthetné, tudva az felhozott okokat, hogy a helybeli pék céh, maga kárával, az eddig gyakorlatban levő limitatióval, látná el a város piacát, hanem mindeddig; a régi, elavult kormány idejébe új limitatiót rendelt volna, mert az, ki azt mondja, hogy a pék céh, a mostani limitatió mellett a várost el láthatya, az csak elfogulatlan, fondor, irigykedő, érteden számoló lehet. Ilyen tén körülmények között, a helybeli pék céh kinyilatkoztatja, hogy többé a várost, eddigi limitatió mellett, el nem láthatya, de, mint a körülmények mutatkoznak, semmi nemű limitatió nélkül is, bajos lesz a város közönségét ellátni, hacsak lisztek megrendelése erányába nem intézkednek, különben pedig a helybeli pék céh, a limitatió alóli felmentetését kéré és sürgető, annál is inkább, minthogy a mostani kor, a szabadság, egyenlőség és testvériség alapján lévén alkotva, nem méltányolható, hogy egy osztály a másik által elnyomat- tasson, nem méltányolható, hogy egyik mesterember szabadon gyakorolhatja mesterségét, még másiknak bizonyos korlátok közt engedtetik meg annak folytatása.

Miután, az előadottakból napfényre derülne az, hogy a helybeli pék céh, e jelen limitatió mellett, maga kára nélkül, a városi piacot el nem láthatya; és, miután kimutatta- tott, hogy eddig is, az első sütési próba alkalmával, károsodás által, látta el a város közönségét, és mégis, hála fejében, a pék céhbeli zsaroló nevet viselni kénytelen, mely címet azonban azokra vissza utasítanak, kik értetlenségük miatt, tulajdon címeiket pazarolják, kéri a tisztelt közgyűlést, hogy vagy új limitatiót rendelni szíveskedjen, vagy pedig, a limitatió alól a pék céhet feloldozni kegyes legyen.

Folyamodó pék céh kérelme alaptalannak találtatván, a megállapítva lévő árszabás- hozi alkalmazásra utasíttatik, többnyire, főkapitány eljárása erányában, felhozott kemény, és sértő kifejezések tekintetéből, Leffter Mihály tanácsnok, és Mihálfy József, tiszti főügyész kirendeltetnek, hogy folyamodó pék céhet az iránt, vajon a folyamodásban kitett, minden sértő kifejezéseket magáénak ismeri-e? kihallgatván, vizsgálatuk eredményét bejelentsék.

F. é. december hó 11-én tartatott, közgyűlésen hozott határozat nyomán lett kiküldetésünkre, tisztelettel jelentjük; miként, a helybeli pék céhet összehíván, és azt, az érintett folyamodványban felhozott, sértő kifejezések magukénaki elismerése végett adandó nyilatkozatra felszólítván, azon pék céh egyenest oda nyilatkozott; hogy ő, sem a közgyűlést, sem főkapitány urat, kik eránt, kötelességéhez képest, a legnagyobb tisztelettel vagyon, távolról sem szándékozott megsérteni, hanem, a folyamodásuk szerkesztőjének a zsarnok szót csak annyiból hozták elő, hogy ők, t. i. a pékmesterek, úton útfélen, még a kocsmában is, némely egyesek által zsaroló, s csaló nevezettel sértetnek, mit ők oly gondolatlan megtámadókra visszautasítani kéntelenek volnának. Ezután a kérdéses folyamodás szerkesztője, Viday Károly, ügyvéd úr, szinte hozzánk jőve, kívánta az ö, e tárgybani nyilatkozatát is, e hivatalos jelentésünkbe foglalni, mely abból áll: hogy ő, a tisztelt közgyűlést egészben, és saját szelleméhez képest alkottat, mindenek felett tiszteli

168