G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
Budán 1848. július hó 10-én. Stáhly mk. közegészségi osztály Igazgatósága. Sauer Ignác, mk. ország fő orvosa; Echstein Frigyes, mk. egészségi tanácsos. Miután a járványos cholera hazánk több megyéiben már valóban kiütött, a hivatalos jelentések pedig eddigelé késedelmezve küldettek volna fel: erre nézve önöknek ezennel meghagyatik, miszerint tiszti főorvosaikat újólag felszólítsák avégett, hogy a f. é. július 9. kelt miniszteri rendelet értelmében, a járvány kitörését sebes posta útján tüstént feljelenteni, további hivatalos tudósításaikat pedig az ide mellékelve megküldött rovatos minta szerint, minden nyolc nap, felterjeszteni kötelességüknek ismerjék. A honvédelmi bizottmány meghagyásából, Ambrus Mihály. Mely rendelet Keménykövi Antal főorvosnak kiadatni, és ezáltal, pontosan teljesíteni rendeltetik. Az országos honvédi bizottmánynak f. é. okt. 26. ...kelt rendelete által, kinevezett, s kizárólag csak a járványos cholera ügyében működő külön bizottmánynak, sikeresb működhetés és célszerű intézkedések tervezete tekintetéből, érdekében lévén, honunkban az egészség jelenlegi állapotát általánosan megismerni; erre nézve, önök ezennel oda utasíttatnak: hogy tiszti főorvosaik által, e város hatósági körében, jelenleg uralkodó minden betegségekről általában, különösen pedig a cholera járványról, ha ennek esetei már előfordultak, annak tüneményei és jelleméről, ellene használt gyógymódja és sikeréről, úgy szinte e tekintetben rendőrileg alkalmazott eljárások és rendelményekről, s egyéb, netalán ide vonatkozó helyszerinti körülményekről, kimerítő véleményes jelentést készíttetvén, azt a múltra nézve azonnal, a jövendőre pedig, körülmények szerint, időszakonként ismételve ezen minisztériumhoz felküldeni siessenek. A honvédelmi bizottmány meghagyásából. Ambrus Mihály. Az országos honvédi bizottmány, okt. h. 26. ...rendelete következtében, Pesten, a cholerával foglalkozó bizottmány elnökét, Pólya József, orvostudor, urat a nálunk uralkodott járványos choleráról tudósítottam: s valamint említett elnöknek jelentettem, úgy a tisztelt tanácsnak is örömmel jelenthetem, hogy a járvány nov. 4. óta egészen megszűnt. Hány betegedhetett meg városunkban, ezt még most meg nem határozhatom, mert városunk népe nagy része nem igen folyamodik orvosi segédér, s ezeknek kitudását leginkább a gyóntató atyáktól fogom kitudhatni. A cholerába megholtak jegyzékét sem adhatom még rovatosan, mert éppen a járvány ideje alatt kezdődvén városunk részéről a táborba szállás, egyik orvos, ki okt. havában, két város részében végezte a halottvizsgálást, azon hó végével a táborba küldetett, s így annak jegyzéke kezemnél nincs, de amennyire valószínűleg állíthatom, a cholera halálozás (a tábori kórházakat ide nem értve) 80-nál többre aligha ment, mit is később pontosan feljelentendek. Megjegyzendő, hogy a járvány ideje alatt, más nyavalyák utáni halálozás, kisebb volt. A járvány nálunk két alakban mutatkozott, az egyik a 831-dikihez hasonló, csakhogy több esetekben hosszabb volt lefolyása, de ez jelenleg veszedelmesebb volt, habár a görcsök a 31 ,-dikinél jóval csekélyebbnek találtattak is. Másik alakba ilyformán mutatkozott. Rögtöni test levertség mellett hányás, hasmenés, meleges izzadsággal, a görcsök később kezdődtek, s könnyen engedtek a dörzsölésnek, az arc, a szemek lassabban estek össze, valamint az ujjak ráncosodása is később történt, a melegség és érverés, hacsak halállal nem végződött, ha mégoly csekélyen is, 147
