G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

bocsátása feltételeztetik, az ezüst pénzek visszatartása, ezen cél hova hamarábbi elérését akadályozná.

Az adakozások begyűjtésével megbízott küldöttségek tehát oda lesznek utasítan- dók: hogy, a felajánlott pénzeket, azon nemben, mint begyűjtetnek, szállítsák az illető magyar kincstári hivatalokba. Pénzügyminiszter, Kossuth Lajos.

234 ski 202/1848. július 10. (1735)

235.

A törvény azt mondja: „a tisztviselők a képviselőkkel együtt bírnak szavazattal a közgyűléseken”, az írnokok pedig, és albírósági jegyzők, úgy hisszük, csak tisztviselők; tehát igényt tartunk, mint azok, közgyűlésekeni szavazhatásra, e jognak célba vett megtagadás ellenébe, városi írnokok, s albírósági jegyzők.

A közelebbi hongyűlésen alkotott, 28. törvénycikk értelmében megválasztott tiszti kar, és képviselők képezvén a közgyűlést, s a nép általi választás lévén, alapja a képviselői közgyűlésnek, az írnokok, mint egyedül a tanács által kinevezettek, közgyűlési szavazat jogot nem igényelhetnek.

235 ski 205/1848. július 10.

236.

Tápé helységének Szeged városa, mint illető földesura ellen, az igazságügyi miniszterhez felterjesztett, panaszos folyamodványát, úgy, ezen folyamodványra kiadott miniszteri rendelet, visszavárólag, megyénknek, az e tárgyban kiküldött küldöttsége meghagyásából, oly hivatalos kéréssel teszem át, hogy Szeged városa közönsége, mint Tápé helységének földesura, az érintett község panasza iránt, e tárgy pontos megvizs- gálhatása tekintetéből nyilatkozni, és nyilatkozatát hová hamarább megküldeni méltóz- tassék. Temesváry György, Csongrád megye t. ügyésze, s küldöttségi jegyző.

236 ski 214/1848. július 10. (1785)

237.

A nemzeti őrsereg csak úgy felelhet meg törvény kívánta kötelességének, ha, minden tekintetben, kellőképp kiképeztetik; minek következtében szükséges, nemcsak a nemzetőröket a fegyverben gyakorlani, hanem a lovasságnál illik legnagyobb gondot arra fordítani, hogy a lovak a fegyver gyakorlathoz taníttassanak; minthogy pedig ezen célt csak úgy lehet elérni, ha a városunkban felszerelt „Lovalda” építtetik; ennek okáért mi, alább is megírtak, elhatároztuk magunkat arra, hogy vagy tulajdon költségünkön, vagy, ha pártolásra érdemesíttetünk, részvények útján, egy kellőképp felszerelt „Loval- dát” építendünk. Ámde, a Lovaldához szükséges telket mi, pénzért megvásárolni képesek nem lehetvén, alázattal megkérjük a tisztelt közgyűlést, kegyeskednék a régi katonai temetőt, és a mellette fekvő búzaszentelő földet, mint a Lovalda építésére megkívántaié telket nékünk, oly formán átengedni, hogy mi, kötelesek leszünk évenként, a város tulaj136