G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
227. A gyógyszertárak felállítása, s azok bírhatási jogának megnyerése iránt, jövőre nézve rendelem: 1) Azon esetben, ha a hatóságban, akár magán folyamodók kérelmeik, akár, hatóságijavallatnál fogva, egy új gyógyszertár felállítása, kérdésbe fog jönni; mindenekelőtt a főorvos, és a törvényhatóság körében létező gyógyszerészek, a törvényhatóság által kihallgatván, adott véleményeik felterjesztése mellett, mind a törvényhatóságban fennálló gyógyszertárak számáról, és elhelyeztetésükről, mind a lakosság, s gyakorló orvosok számáról, s egyéb, a gyógyszertárak felállítására befolyást gyakorló helybeli körülményekről, a minisztériumnak jelentés fog tétetni. 2) Ha a gyógyszertár felállítás oly helyen terveztetik, hol már gyógyszertár létezik, a törvényhatóság egyszersmind a város azon részét is kijelölendi, hol az új gyógyszertár felállítása szándékoltatik. 3) Ha az akképp felterjesztett irományok nyomán, egy új gyógyszertár felállítan- dónak fog találtatni, a minisztérium által: a törvényhatóság a kijelölt állomásra, egyhónapi határidő kitűzése mellett, csődöt fog hirdetni, s ezen határidő elteltével, a beadandó folyamodványok a tiszti főorvosnak, oly meghagyással fognak kiadatni, hogy az, a lehető legrövidebb idő alatt, a törvényhatóság körében létező gyógyszerészek, és azok segédeinek, a folyamodók egyéniségeire vonatkozó nyilatkozataikat kivévén; ezeket, saját véleményével együtt, a törvényhatóságnak bemutassa. A törvényhatóság a folyamodványokat, s ezek iránt adott véleményeket, megvizsgálván, a folyamodók képessége, s érdemessége szerint, sorozatot készít, s ezt a minisztériumnak, a tárgy eldöntése végett, felterjeszti. Klauzál Gábor, Földművelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszter. 227 ski 191/1848. július 3. (1730) 228. Lengyel Pál, tanácsnok, és kiküldött társai, a f. é; 105. közgyűlési szám folytában, a Tisza partok állásának megvizsgálásáról, s az azokon tett elfoglalásokról, véleményes jelentésüket adják, melynek pontjai ezúttal egyenként tárgyaltatván, azokra nézve, kö- vetkezendőkben lön megállapodás: 1. Minthogy az alsó városi mészégetőtől fogva, egész a Kárász kertig, a Tiszának partja fűzfákkal lenne beültetve, azon felül, fákkal az üres helyek berakva, annyira, hogy a Tisza vize kisebb állása mellett is, az alsó út egyáltalán használható nem lenne: minden egyéb intézkedés előtt, elhatároztatik, hogy a városi mészégetőig, a fák össze- halmozása, malom, hajó építése, egyáltalán tiltatik, hanem, az efféléknek elhelyezésére, jövő tavasztól fogva, az innenső parton, az alsóvárosi mészégetőtől lefelé vonuló tér, egész a boszorkány szigetig, a túlsó parton pedig, a Maros torkolatától Új-Szegedig vonuló, elegendő térség jelöltetik ki. 2. A Kárász-kerttől egész a Szína telkéig, alkalmas kirakóhely, a jelen körülményekben, közmunkák, vagy költségek által nem készülhetvén, addig is, a Tisza iszapolása némi szolgálatot teend, úgy azonban, hogy a Kárász-kerttől az ún. Mikunya házig 130
