G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

1. Végére járni, hány szállító hajó létezik kebelében, és mennyire képesek, mennyire vállalkoznak a hajó tulajdonosok embereknek, gabonának, és egyebeknek Tiszán, és Maroson szállítására, ha a víz állása megengedi.

2. A város kebelében mennyi lisztet, búzát, zabot, árpát, szénát, szalmát, és fát lehetne készpénzért kiállítani, hogy, egyrészről a nagyobb terhet viselők részesüljenek készpénznyerésben, másrészről, a szállítási költség megkíméltessék.

3. A helybeli pékek és sütő asszonyok, hozzávetőleg hány ezer embernek képesek naponta kenyeret sütni, maguk erejével, mennyit, ha kemencék építésével, és fával se- gíttetnek.

4. Mennyi a hatóság idei hadiadója, ebből mennyi fizettetett be, és mennyi a múlt évekről maradott tartozás, megírni

5. Mivel valószínű, hogy a pénzügyminiszter, a lejárt időre eső adó mennyiségig, tisztelt hatóság pénztárára, utalványozásokat teend, annak beszedéséről jó előre erélyesen gondoskodni, és készen tartani.

6. Tiszán, és Maroson létező átjárásait, és várost illető utakat jó karba tétetni, és fenntartani.

7. Nagyobb csapatok rögtön érkezése előre látható lévén, olyatén intézkedéseket tenni szükséges, hogy nagyobb mennyiségű zab, széna, szalma készen tartassék, és a kenyérnek, ha kívántatik, gyors sütése megtörténhessék, mennyiben lehetséges, a katonaság érkezte, ideje korán, tudtul adatik.

8. Molnároknak megparancsolni: hogy, ha a tábor számára őrlést nyerendnek, minden mást félretéve teljesítsék.

9. Tisztelt hatóság a haza oltárára ajándékul, és kölcsönképp ajánlott összeget, ha a minisztérium által utalványozás tétetnék, mikor adhatná meg.

Szegedi tábor ellátására kinevezett polgári biztos, Török Gábor.

Szegedi tábor ellátására kinevezett polgári biztos, Török Gábor úrnak, hivatalos megkereső levelében felhozott több pontok irányába teendő vizsgálatra, alul írottak, kinevezve lévén, jelentjük, miképp a felhozott levél értelmében munkálandó szegedi hajó tulajdonosokat magunk eleibe rendeltük, de azok közül csak Zsótér János, és Ábrahám József urak jelenvén meg, kik is

1. Hány szállító hajó van, és mennyire képesek és vállalkoznak a hajó tulajdonosok embereknek, gabonának és egyebeknek, ha a víz állása engedné, Tiszán és Maroson átszállítására, oda nyilatkoztak, hogy 140 hajónál több van, és noha a tulajdonosok, szállítmányok végett, kereskedőkkel szerződésben állanának, mégis, ha a víz engedi, hajó iránt, sem gabona, sem termesztmény, sem pedig embereknek átszállításokba, fogyaték, nagy szükség nem lehet, kivált, ha azok, a környékből ide, s viszont, a környékre szállíttatnának; többnyire 10 ezer mérőnek folytonosan vitelire, vagy hozatalára ajánlkoztak is.

2. Mennyi lisztet, búzát, zabot, árpát, szénát, szalmát és fát lehetne készpénzért kiállítani, hogy, egyrészt a nagyobb terhet viselők részesüljenek készpénz nyerésben, másrészt a szállítási költség megkíméltessék, az volna véleményünk, hogy, miután városunk nem termesztő, hanem emésztő, vagy fogyasztó állásba van, saját terméséből, a fentebb elősoroltakat ki nem állíthatja, hanem szerencsés kereskedési elhelyeztetésénél fogva, elég vállalkozók lesznek, kik a szükségeseket ki fogják állítani, mind lisztbe,

111