Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)
Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994
mint 1990-ben az MDF. Az igazi mandátumvesztes az MDF, nyolc képviselőjéből egy maradt. Az MSZP egyről hétre, a KDNP nulláról kettőre növelte megyei választóinak országgyűlési képviseletét. A Fidesz ismét nem jutott mandátumhoz. Tehát Csongrád megye országos képviseletének feladatát 1994-ben az MDF-től az MSZP vette át. A megújulás az országos arányokat is felülmúlja. A 15 fős régi képviselőcsoportból 12 elveszítette mandátumát, köztük egy országos pártelnök: Király Zoltán. A helycsere a megyében 73 (országosan 65) százalékos. Az új képviselők közül csak két szocialista, egy szabaddemokrata és egy MDF-es rendelkezett törvényhozási gyakorlattal (Géczi József időközi lemondás miatt jutott be országos listáról). A többiek nagyobb része önkormányzati képviselő sem volt, de mint megbecsült szakemberek, mozgalmi tapasztalattal rendelkező pártaktivisták, jó eséllyel sajátíthatták el a törvényhozás tudományát. Önkormányzati választások 1994 decemberében Az 1994-es önkormányzati választásokat szabályozó törvény — mint ismeretes — jelentős változásokat hozott: egyfordulós szavazást irt elő, eltörölte helyhatóságoknál a pártlistás szavazást és bevezette a közvetlen polgármester-választást a 10 ezernél több lakosú helységekben is, megszüntette az érvényességi és eredményességi küszöböt, valamint bevezette a megyei közgyűlések közvetlen választását, s más változtatásokat is eszközölt. A választásokban való részvétel aránya így már nem befolyásolta az eredményességet, tehát jogilag minden szavazás érvényes lett, csupán politikai megítélés alá esett az alacsony részvétel. Az 1994 decemberi helyhatósági választáson országosan az állampolgárok 43 %-a vett részt, ami ugyan lényegesen alacsonyabb, mint a parlamenti választásokon való részvétel, mégis némileg jobb, mint 1990 őszén. A szavazásokon való megjelenés aránya ugyanakkor — mint jeleztem — egyik mércéje a politikai kultúra szintjének is. Csongrád megye e tekintetben nem áll valami jól, hiszen 38 %-os részvételével a megyék között az utolsó előtti helyre került (csak Hajdú-Bihar múlta alul, legjobban Vas megye állt 52 %-kal). A megye önkormányzati politikai térképe radikálisan átrajzolódott, mert az 1994. májusi országgyűlési választási eredményekhez igazodott, sőt megerősítette azokat. Tehát egyértelművé vált, hogy a megye minden olyan városában, ahol pártjelölt lett a polgármester, a tisztségre szocialista önálló vagy koalíciós jelöltet választottak. A községeket is figyelembe véve — a helyi közigazgatás első emberei között MSZP súlya 8- szorosára nőtt 1990-hez képest. (8. sz. táblázat) Bár 1994 májusában Csongrád megyében is a szocialisták győztek, akkori eredményükkel a megyék sorában az utolsók között találjuk, vagyis itt érte el az MSZP akkor legkisebb sikereinek egyikét. 1994 decemberében az immáron nagyobbik kormánypárt megyei közgyűlési választási eredményét tekintve a megyék sorában a középmezőnybe tört fel. Szeged város polgármesteri székének betöltésével szintén egyedülálló jelenséget produkált, hiszen a 23 megyei jogú város közül csak háromban lett szocialista polgármester, ezen belül MSZP-SZDSZ koalíciós jelölt pedig csak egy. Ugyanakkor Csongrád megye városaiban a pártok vagy koalíciók közül sehol sem került az első helyre az MSZP (Makón pl. egyetlen szava57
