Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)
Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994
biztosított magának némi szerepet, közülük is a legtöbb képviselői helyet az Agrárszövetség (24,5), de csak kislistás helységekben. Az 1990 végén megalakult megyei közgyűlésen azonban nem a pártok játszottak vezető szerepet, ugyanis a 171 küldött által választott 50 fős megyei önkormányzat 64 %-ban függetlenekből került ki. A testület 1990. december 21-én túlnyomó többséggel, 47 igen szavazattal a volt megyei tanácselnököt választotta meg négy évre a megyei közgyűlés elnökének (csupán a makóiak ellenezték). Annak a Lehmann Istvánnak szavaztak bizalmat, aki a Szocialista Párt parlamenti képviselőjelöltje volt Hódmezővásárhelyen és ugyanitt az MSZP polgármester-jelöltje a helyhatósági választásokon, s akit városa, mint egyetlen megválasztott szocialista képviselőjét nem delegálta a megyei testületbe (így az vele egészült ki 51 főre, majd később 52-re). Tehát az első próbán igaznak tűnt a már jelzett általános feltételezés, hogy a függetlenek (legalábbis a községekben) túlnyomórészt baloldali szimpatizánsok, itt azonban nemcsak politikai kérdésről van szó, hanem a szakszerűség feltétlen tiszteletéről is. (A Csongrád megyei baloldali támogatottságú független polgármesterek tekintélyét csak fokozza, hogy 1991. január 18-án az Önkormányzatok Országos Szövetsége kilenc fős elnökségének elnöke Ott József kisteleki polgármester lett). A következőkben lehet egy mondatban summázni a Csongrád megyei 1990. évi választások folyamatát: Az MDF tavaszi sasfészkében őszre a legnépszerűbb párt a Fidesz lett, s télre a régi reformszocialista tanácselnököt választották a megye első számú vezetőjévé. Országgyűlési választások 1994-ben Az 1994-es parlamenti választások legalábbis némely vonatkozásban Csongrád megyében akár tipikusnak is tekinthetők. Ha a május 8-i megméretés legnagyobb meglepetése a Fidesz súlyos veresége, akkor ez megyénkben fokozottan igaz. A fiatal demokraták listás eredménye ugyan alig gyengébb az országosnál, a megye mégsem delegálhatott fideszes képviselőt az új országgyűlésbe, holott még a hozzájuk hasonlóan szereplő Kereszténydemokrata Néppártból is két jelölt lett honatya. A Fidesz veresége annál is látványosabb, mert — mint jeleztem — 1990 októberében ők nyerték meg a helyhatósági választásokat (az országos harmadik helyük mellett) abban a megyében, amelyben márciusban még a Magyar Demokrata Fórum szerepelt messze a legjobban. A megyeszékhelyen, Szeged városában különösen nagy volt a kontraszt: 1990 tavaszán abszolút többséget kapott az MDF, októberben viszont már a Fidesz lett az első és ők adták akkor a város polgármesterét. Az 1994-es országgyűlési választásoknak további érdekessége, hogy az MDF Csongrádban az átlagosnál is súlyosabb vereséget szenvedett. Az MSZP ugyan megyénkben is első helyen végzett, de számottevően alatta maradt az országos eredménynek, ami ugyanakkor a megszerzett mandátumok számában nem éreztette hatását, mert a második fordulóban szocialisták igen jól szerepeltek. Az 1994-es parlamenti választás eredményeit tekintve Csongrád volt az egyik leginkább kiegyenlített megye. 1994. május 8-án Csongrád megyében a választópolgárok részvétele ugyanúgy 3 százalékponttal maradt el az országostól, mint 1990 tavaszán, most közel kétharmaduk 51
