Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)

Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994

A hét egyéni választókerületi jelölt közül tehát az MDF ötöt, az FKGP egyet szer­zett és lett egy független képviselő is. Az arányossági küszöbök méréséhez vegyük a következő számítást: Az MDF az első fordulóban az egyéni szavazatok 38,5, a máso­dikban 43 százalékával megszerezte az egyéni mandátumok több mint 70 százalékát, az FKGP az egyéni szavazatok 13, illetőleg 25 százalékával a képviselői helyek közel 15 százalékát, s a független jelölt (a hétfelé osztott szavazataival) 5, illetve 9 százalékkal az egy mandátumra eső kb. 15 %-ot. Az egyéni mandátumokhoz társult még öt a me­gyei listáról és kettő az országosról. A megyei listáról az MDF kapott hármat (Grezsa Ferenc vásárhelyi, Póda Jenő szegedi és Kószó Péter szintén vásárhelyi fórumve­zetőkkel), az SZDSZ egyet (Tamás Gáspár Miklós listavezetővel) és az FKGP is egyet (Pintér István szintén listavezetővel betöltve). Két szegedi került be az országos listá­ról: Annus József MSZP megyei listavezető, és Rózsa Edit SZDSZ független jelölt, a szövetség megyei listájának 2. helyezettje. A 14 Csongrád megyei képviselőből tehát 8 MDF-es (ebből egy független) 2 kis­gazda, 2 SZDSZ-es (ebből egy független), egy MSZP-tag, és egy „teljesen” független, így tehát az MDF a szavazatok (átlag) 38,6 százalékával megszerezte a mandátumok 57 százalékát, az FKGP 13,3 százalékával és az SZDSZ 13 százalékával a helyek 14- 14 százalékát, valamint az MSZP 7 százalékkal, s a független jelölt a „hetedeit” 5-9 százalékkal a parlament csongrádi helyeinek 7-7 százalékát. így tehát a megye 10 kis pártjára és képviselőjelöltjeire esett 20 százaléknyi szavazatot gyakorlatilag teljes egé­szében az MDF „seperte” be. A képviselők kivétel nélkül szellemi foglalkozásúak, 4-4 tanár, illetve orvos, 3-3 újságíró (író) és gazdasági vezető. Életkoruk szerint egy 29 éves (Rózsa Edit), 4-en 30-39 év közöttiek, 5-en 40-49 év közöttiek, 4-en pedig 50-60 év közöttiek. Az 1990-es Csongrád megyei országgyűlési választások tapasztalatai röviden a kö­vetkezőkben összegezhetők. A rendszerváltás átmeneti állapotára készült választási szisztéma minden részletében jól működött, mert egyrészt biztosította a rendszerváltás békés körülményeit, másrészt kormányképes többséghez juttatta a demokratikus kor­mányzásra a jelek szerint leginkább felkészült politikai erőket. A választójogi törvény jövőbeli módosítása során a következőket javasoltam 1990-ben: alapvetően megváltoz­tatni a jelöltállítás módját, megszüntetni a második fordulót és — legalábbis alaposan megfontolni — az egyéni képviseleti rendszer eltörlését. A Csongrád megyei tapaszta­latok az országosénál hangsúlyozottabban is ezen változtatások szükségességét indo­kolták. Helyhatósági választások 1990-ben Az 1990-es helyhatósági választások országos eredményéhez hasonló a Csongrád megyei is: ellenzéki, liberális győzelem a megyeszékhelyen, kormánypártiak, konzer­vatívak maradtak a kisvárosok és a függetlenek túlsúlya a községekben. Csongrád me­gyében azonban nemcsak székhelyén, Szegeden került az egyik ellenzéki párt, a Fidesz az élre, hanem a megye összes pártlistás szavazatait tekintve is első lett. Amíg az 1990. március 25-i parlamenti választásokon az MDF a 10 ezer lélekszámnál nagyobb 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom