Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
és 24 bunyevác-horvát településen jegyezte föl a Poljakovic nevet. Néhányban, mint pl. Szegeden ez a név azonban már nem létezik. Már 1663-ban találkozunk Szegeden a Pólyák családnévvel.185 1680-ban Josephus Polyagovich, majd a következő évben Martinus Polyakovitty, vagy ahogy 1682-ben írták: Martinus Pólyák nevekkel.186 1753-tól Pólyák Jacobus személyében e család tagjai Deszken is fölbukkannak. Jacobus Polyákot 1758-ban Jacobus Polyiakovként írták.187 A név ritkán szerepel az adóösszeírásokban. Nem lehettek gazdagok. Annál kevésbé, mert az 1750/51-i palánki összeírásban csak Paulus Po- lyakovicsot találjuk: zsellér volt Temesváry Józsefnél. 1752/53-ban Polyakovics Pavó- nak fél háza és kertje volt Szent Péteren (L. a 16. sz. táblát). 1760-tól Polyakovity Pálnak háza volt. A Palánkban még Martinus és Mathia Pólyák nevekkel is találkozunk (L. a 21. sz. táblát). Martinus Pólyák zsellérként élt Kovács Andrásnál, az özvegy Mathia Pólyák mint pedig háztulajdonos. Három fejőstehene és három hármas ekéje is volt. Ugyanebben az összeírásban szerepel Ioanes Pólyák is mint Kovács János zsellére. A későbbi összeírásokban azonban rendszerint csak Pávo Polyakovity. 1773/74-ben helyette Martinus Polyakovics szerepel. Ennek háza volt, családjában egy felnőtt férfi és egy nő, valamint két kiskörű nő. 1776/77-ben Martinus Polyakovicsnak már nem rendelkezett házzal, hanem Augustinus Szirovicza házában lakott (L. a 23. sz. táblát). 1780-ban Josephus Polyakovics hospes a város polgárainak sorába került (L. a 7., 16. sz. táblát). POPORA (POPARA) Első említése 1697-re vezethető vissza, amikor a palánki telekkönyvben Popara Tamás hajdúnak 11 öl hosszú és 2 öl széles telkét találjuk feljegyezve.188 Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a Popara család az 1687. évi nagy bevándorlás hullámával érkezett Szegedre. Ez első följegyzésben a családnév helyes formája, a Popara szerepel. A családnevet a popara (kenyérpép) ételről kapták. Később előfordul a Popora változat is. Az 1715. évi összeírásban Andreas Popara nevével találkozunk, aki 1717-ben a választott község (kommunitás) tagja volt.189 Valószínűleg az ő fia volt Popora Mátyás, mert 1724-ben a kommunitás tagjai közt már nem András, hanem Mátyás nevével találkozunk.190 Valószínűleg ő az a Popora, aki 1721-ben vásárbíró (vásárbiztos) volt.191 Popara (Popora) Mátyás vagyonos dalmata (L. az 1., 2., 4. sz. táblát), szabó mestersége mellett bortermeléssel is foglalkozott. Szőleje után majdnem annyit adózott, mint szabósága után (L. a 8. sz. táblát). 1731-ben megválasztották a város borbí- rájának, majd 1733-ban ismét. A borbíró társa a szerb Vojnovity Milos volt. 1736-ban a nevét Poporitynak írták (L. a 9. sz. táblát). 185 Szeged története II. Szerk. Farkas József. 111. p. 186 2ivko Mandic i. m. 244. p. 187 Uo. 188 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 85. p. (Pag. 31. 136. sz.) 189 Könyves J. /Reizner J./ i. m. 82. sz., 1890. március 23., 5. 190 L. o. 86. sz., 1890. márc. 28., 2. 191 Ruszoly József i. m. 29. p. Vö. Bratinka József — Szigeti Ferenc i. m. 144. p. 118
