Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
tőséget Szegeden érte el, és éppen Szegeden illetve Deszken találjuk ennek a családnévnek az utolsó említését Magyarországon. BÉNÁK A családnév eredetileg Benakovics volt, de Szegeden már az első 1685-ben feljegyzett Ivannes Bénák126 a családnév rövidebb változatát használta. Azóta is él Szegeden ez a családnév. A Bénák változat azonban nem csak Szegeden fordult elő, hanem másutt is, mint pl. Szőregen, ahol 1746-ban Elisabetha Bénák nevével találkozunk.127 A családnév alapja a Benedikt név rövidítése, Benő, Béna név. Az Alsóvároson letelepedett Ivannes Bénák a magyar környezetben nemsokára magyarrá vált. Az 1723. évi Adólajstrom (L. a 2. sz. táblát) 291 nevei között találjuk Bénák Ferencet is, 10 forinttal adózott. 1731-ben már ő volt az alsóvárosi dalmaták közül a legnagyobb adófizető 15,50 forinttal. Ekkor például Bajality Mihály 22 Ft adót fizetett. Az 1736-i adókivetésben Bénák Mihály neve is szerepel. 1750-ban Bénák György, Szántó Gergely, Kotogány Ferenc, Gyenes János, Grünewald József, és Paur András kötelesek voltak „ebben az évben teljes szolgálatukban állni és gondoskodni az élelmiszerekről.”128 1848-ban Bénák családtagok éltek Felsővároson és Alsóvároson egyaránt. Alsóvároson a 4464. sz. alatt lakott Bénák Imre, neje és lánya, 4090. sz. alatt Bénák Ferenc volt a háztulajdonos, ott is lakott nejével és lányával. Bénák János, neje és fia lakott a 4548. sz. alatti házukban. 4548. sz. alatt lakott Bénák István nejével és lányával. Ugyanitt lakott Bénák Ferenc nejével és gyermekeivel. Valószínű, hogy ő a második, sőt harmadik azonos nevű személy. A 3790. sz. alatti háztulajdonos Bénák Antal volt; nejével és fiával lakott ott. Egy másik Bénák Antal nejével és öt gyermekével lakott a 4385. sz. házban. A 3730. sz. alatt Bénák István, a felesége és két fia, a 3762. sz. alatt Bénák József, neje és hét gyermeke lakott. Végül a 4829. sz. alatt Bénák Antal és hat gyermeke (L. a 10. sz. táblát). Felsővároson a 941. sz. alatti ház tulajdonosa Bénák János volt, nejével és négy gyermekével lakott ott. Bénák Ilona tulajdonát képezte a 979. sz. alatti ház. Az 1269. sz. alatt lakott egy másik Bénák János a nejével. A városi tanács irataiban legtöbbször Bénák György neve szerepel, aki valószínűleg a család legjelentősebb, leggazdagabb személyisége volt. „Az 1753. évi szeptember 27-i tanácsülésen Jankho János és SCHIMITY MÁTYÁS senator urak előterjesztése révén a piarista iskolák felszólítását tárgyalták. Ugyanis a „BENÁK-féle” kaszálót felértékelték, amelyből a hatodrész BÉNÁK GYÖRGY-öt illette meg 250 forint fejében. Ugyanezen Bénáknak osztályrészül jutott ebből a pénzből 41 forint 20 krajcár (is). Egy másik kaszálót 83 forintért szerzett meg, amelyből a harmadrészt mondhatta magáénak, valamint 14 forintot. Szerzett még egy házat is 40 forintért, amelynek teljes értékét felvitte 95 forintra.”129 126 Éivko Mandic i. m. 57. 127 Uo. 128 CsML, SzVT Tü. jkv. 5. k. 1750. ápr. 27., 396. o.; 1750. ápr. 27., 396. o.. 129 CsML, SzVT Tü. jkv. 6. k. 78. o. 95
