Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Blazovich László: Az Alföld 14–16. századi úthálózatának vázlata
BLAZOVICH LÁSZLÓ AZ ALFÖLD 14-16. SZÁZADI ÚTHÁLÓZATÁNAK VÁZLATA Az alföldi települések a világ más tájain fekvőkhöz hasonlóan a középkorban sem önmagukban álltak, hanem szárazföldi és vízi utak kötötték őket össze. Eme érrendszer, az úthálózat éltette a gazdaságot és a társadalom életét. Az Alföld középkori úthálózatát rendszerbe állítva kívánjuk bemutatni. Mindenekelőtt a főútvonalakat vesz- szük számba, majd a belőlük kiágazó vagy az oda csatlakozó mellékútvonalakat mutatjuk be egy-egy központi hely, város vagy mezőváros szerepének kiemelésével. Az Alföld úthálózatát az Árpád-korra nézve Györffy György rajzolta meg történeti földrajzának vonatkozó megyetörténeti bevezetőiben. Leírását a térképmellékletein ábrázolta. Az általa bemutatott úthálózat korszakunkban is fennmaradt, a változásokat és kiegészítéseket elsősorban a megye- és várostörténeti monográfiák adatai, valamint a középkori úthálózatot bemutató munkák alapján végeztük el.1 Az utak nyomvonala keveset változott a középkor során, sőt az újkori utak is sok helyen a középkoriakon vagy azok mentén haladtak, amint az első katonai felmérések térképei mutatják, mivel nemcsak a középkorban, hanem a legutóbbi időkig a főutak is településtől településig kanyarogva biztosították az összeköttetést. Nyomvonal módosítások, útirány változtatások már a középkorban előfordultak, nem is szólva a későbbi időkről. Hasonló megfigyelést tett Szabó János Győző Heves megye délkeleti része úthálózatának bemutatása során és Szatmári Imre Békés megye régészeti terepbejárásán fáradozva. Szatmárinak a teljes feldolgozást megelőző megfigyelése, hogy a középkori faluhelyek a 18-19. századi kéziratos térképeken (pl. a katonai felmérések térképei, Huszár Mátyás 1822-i térképszelvényei vagy a Harruckem-féle birtoktérképek) feltűntetett utak legtöbbször egymással igen közeli kapcsolatról árulkodnak. Sok esetben pedig a mai utak egy része még mindig a kéziratos térképeken feltűntetett nyomvonalon halad. Szatmári több ilyen esetről is beszámol. A Békés és Szentes közötti utat Nagyszénáson találta meg. A (Békés)Csaba és (Mező)Berény közötti középkori út nyomvonalát Muronyban, a Kerekegyháza és Gerendás közöttit Telekgerendásnál és a sort folytathatnánk. A korai 18. századi térképekre, mint például Claudius Florimundus Mercy Bánátról alkotott térképére úgy is tekinthetünk, mint a középkori 1 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—III. Bp., 1963-87. (Továbbiakban: Györffy ÁMF) Passim. 51
