Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Bálint Marianna: Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köz déli részén
maznak9, s ez az adottság jelentősen megjavítja a talaj vízháztartását, mivel a vizet kevésbé engedi át, így kedvezőbb feltételeket nyújt a mezőgazdasági művelésnek. A mi esetünkben más jelentősége van a mélyebben található humuszrétegeknek. A két méteres mélységig megnyitott talaj szelvényben való elhelyezkedésük változó, de annyit meg lehet állapítani általánosan, hogy a felszínhez közel helyezkednek el egy lepelhomok takaróréteg alatt. Felszínhez való közelségük azt jelzi, hogy nem túl régen, az újkori futóhomok mozgás felélénkülése előtt még a felszínen lehettek, így ezen humuszrétegek elterjedéséből megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági művelésbe bevonható területek kiterjedése nagyobb lehetett, és a minősége sem volt túl rossz, hiszen humusztartalma már akkor is meghaladhatta az 1 %-ot. A szikes tavak partja mentén a magas talajvízszint következtében dús, magas füvű vegetáció alakulhatott ki, ami még nyáron is kedvező lehetőségeket nyújtott az állattenyésztés számára. Néprajzi adatok alapján valószínűsíthetjük, hogy az állattenyésztés szerepe mindig magasabb lehetett a földművelésnél.10 A Kárpát-medence éghajlata a XI-XV. században A természeti környezet alakulását, változását elsősorban az éghajlat módosulása határozza meg, hiszen az éghajlat jellege befolyásolja a növényzetet, a talaj típusát, valamint a felszíni vizek állapotát. A műszeres mérések rendszeressé válása előtti korszakok éghajlatának kutatásával a történeti éghajlattan foglalkozik, amely elsősorban történeti források alapján próbálja meg egy adott időszak időjárását rekonstruálni. Természetesen a kutatást kiegészítik egyéb természettudományos módszerek is, így például a gleccserek vizsgálata, a fák évgyűrűinek tanulmányozása. Magyarország olyan átmeneti területen fekszik, hogy éghajlatában a nyugati óceáni, keleti kontinentális, valamint a déli mediterrán hatás is észlelhető, és ezen hatások időszakos megerősödése okozhat ingadozásokat az ország éghajlatában. Ha a Kárpátmedence éghajlati viszonyait próbáljuk meg elemezni, elkerülhetetlen azt tágabb térbeli keretek között tenni, ezért az Európában lezajlott éghajlati változásokra szeretnék kitérni először. Az időszámításunk kezdete körül lezáródó holocén klímaváltozásokkal kialakultak kontinensünk éghajlatának lényeges vonásai, ezután jelentős változások nem történtek, de kimutathatóak ingadozások, amelyek hatással voltak egyes területek gazdasági hasznosításának megváltozására, történelmi események lefolyására. Az általam vizsgált Árpád-kori települések a középkori kis éghajlati optimum idején jöttek létre. Ez a melegebb időszak tette lehetővé Grönland, Izland vikingek által 9 A talajokra vonatkozó adatokat az ásotthalmi egykori Szabadságharcos Tsz üzemi genetikus talajtérképéhez készült talajvizsgálati jegyzőkönyvből vettem. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Halápiné Körösi Zsuzsannának, az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársának, hogy az adatokat a rendelkezésemre bocsátotta. 10 JUHÁSZ ANTAL: A korabeli népélet Bél Mátyás Művében. MFMÉ 1980-81/2 [1984.] 165. p. 41
