Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról

vállalják. Nem véletlen tehát, hogy az analfabéta tanfolyamok szervezését is a tanfelügyelő segítségével, tankerületenként oldották meg. így például a szegedi tankerületben 1928-ban öt analfabéta tanfolyam működött, melyek fenntartását Hübner József, a tankerület népművelési titkára szervezte. Egy-egy ilyen tanfolyam során 20-30 ember tanult meg írni, olvasni, pl. a röszkei tanfolyamnak 28 hallgatója volt.77 Szeged környékén egyébként Röszke igen elöl járt az iskolán kívüli művelődés szervezésében, hiszen ezekben az években az akkor még Szeged külterületéhez tartozó tanyaközpontban kultúrház is épült.

Az iskolán kívüli művelődésben nagy szerepe volt Klebelsberg koncepciójában a népkönyvtáraknak is. Arra törekedett, hogy minél több ilyen jöjjön létre, s már az elemi iskolákban hozzászokjanak a gyerekek annak használatához. 1926-ban sikerült erre is pénzt szereznie , amire igen nagy szükség volt, hisz a népkönyvtári hálózat a trianoni döntést követően szinte teljesen szétzilálódott. „Most nyolcmilliárdot fordítunk arra, hogy Magyarország népkönyvtári ügyét rekonstruáljuk. ” — nyugtázta örömmel, majd megszervezték a kultusztárcán belül a Népkönyvtári Bizottságot, melynek feladata volt a végrehajtás. Az akció keretében 1555 új könyvtárat hoztak létre a helyi szükségleteknek megfelelően.

A mai értelemben nem voltak nagyok ezek a könyvtárak a 130-250 közötti kötetszámmal, melyet a Népkönyvtári Bizottság megállapított, azonban az adott körülmények között nagy előrelépésnek számított ez is.78

A könyvtárügy mellett a könyvkiadás fejlesztését is szorgalmazta, s fontosnak tartotta, hogy a szegényebb néprétegek olcsóbb kiadásokban hozzájuthassanak az alapvető irodalomhoz. Ennek a törekvésnek is köszönhető, hogy az első könyvhét is Klebelsberg miniszterségének idején zajlott le.

III. KAPCSOLATTARTÁS A NYILVÁNOSSÁGGAL (A tollforgató miniszter)

Napjainkban gyakran és sokféle összefüggésben hallhatunk a ’’public relations”- ről. Ez a fogalom, mely az üzleti élet, a menedzsment területéről indult hódító útjára, s manapság már igen sok szakterülethez kapcsolódik, egészen leegyszerűsítve közönség- kapcsolatot, a nyilvánossággal való folyamatos kapcsolattartást jelent. Gyorsan változó világunkban már nemcsak az üzletemberek tudják, hogy a sikerhez folyamatos tájékozódásra és tájékoztatásra van szükség. A társadalmi nyilvánosság erejét egyre több téren ismerik fel, s fordítanak komoly erőket a megnyerésére, illetve valamely tevékenység népszerűsítésére.

Ha Klebelsberg Kuno kultuszminiszter munkásságát e szempontok alapján vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy munkájának igen fontos része volt ez a fajta tevékenység. Talán nem tűnik szentségtörésnek, ha megkockáztatjuk, hogy ő volt hazánkban a public relations első — igaz, valószínűleg ösztönös — képviselője. Sok egyéb mellett eb77 Szegedi Szemle, 1929. április 8. sz. 15. p.

78 Tudomány, kultúra, politika. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990. 231-235. p.

261