Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

forint 54 krajcárba került, amely összegből a Bodonyi gazdaság 134 forint 27 krajcárt magára vállalt.28

Kreminger előterjesztését a tanácsülés 1841. október 19-én tárgyalta meg. Itt is elismerték a fiókiskolák létjogosultságát. A tanács a helytartó tanácshoz fordult, hogy engedélyezzék a fiókiskolák városi kezelésbe vételét.29

A város a fiókiskoláknak30 a megígért tüzelőt 1841 telén utalványozta ki. A tanítói fizetéseket azonban egyelőre nem folyósították, mivel ahhoz kamarai engedély kellett.31

A tanító fizetését a lakosság is kiegészítette. Tudjuk, hogy 1840. szeptember 8-án született egy ilyen szerződés a röszkeiek és a mindenkori tanító között. Valószínű, hogy a kor szokásainak megfelelően ez természetbeni szolgáltatást jelentett. Sajnálatos módon a szerződés szövege nem maradt fenn. 1846-ban 14 röszkei lakos beadvánnyal fordult a tanácshoz, amelyben hivatkoztak a fent említett szerződésre és kérték, hogy „fenyítsék meg azokat, kik a tanítói fizetést érdeklő pontokat” nem teljesítik.32

A röszkei iskola városi kezelésbe vétele viszonylag hosszú időbe került. A röszkei lakosok 1842 februárjában kérelemmel fordultak a tanácshoz, hogy az iskola fenntartási költségeit a város viselje. Indoklásul a következő dolgokat említették meg: 1/ a röszkeiek is Szeged város adózói, 2/ a „település” lélekszáma meghaladja az ötszázat, az iskoláskorú gyerekek száma pedig a százat. A kérvény megírásakor kb. 90-en jártak iskolába. A tanítót és az iskola bérleti díját az egyház fizette, 3/ a lakosság többsége földnélküli szegény és így a közösség nem képes egy iskolát fenntartani.33

Mivel a röszkeiek nem kaptak érdembeli választ kérésükre, a nyár folyamán Lo- novics József Csanádi püspökhöz34 fordultak. Indokaikat csak annyival bővítették, hogy hivatkoztak a várostól való nagy távolságra,35 azaz oda nem küldhetik gyermekeiket iskolába, valamint a városnak van még néhány eladatlan telke Röszkén és ennek egyikén fel lehetne építeni az „oskolaházat.”

Lonovics pártfogásába vette a röszkeiek ügyét és egy támogató levél kíséretében megküldte a tanácsnak.36

A választott község is véleményezte a röszkeiek kérvényét37 és javaslatára a tanács egy vegyes bizottságot állított fel, melynek meg kellett vizsgálnia, hogy milyen terheket róna a városi pénztárra a röszkei iskola fenntartása, valamint a lakosság önkéntesen mennyivel tudna a költségekhez hozzájárulni.38 Csak érdekességként említjük meg, hogy a szokásos éves templomi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság megrótta a palánki lelkészt, mivel az 11 forintot a röszkei iskola bérleti díjára előzetes ta28 CsML, SzVT iratai 3190/1841.

29 CsML, SzVT Tü. jkv. 1841. okt. 19. 3190/1841.

30 A következő fiókiskolák kaptak tüzelőt 1841 decemberében: kálváriái, tabáni, alvégi, újszegedi és a röszkei. (CsML, SzVVK jkv. 1841. dec. 12. 97/1841.)

31 CsML, SzVT Tü. jkv. 1841. dec. 20. 3826/1841.

32 CsML, SzVT Tü. jkv. 1846. márc. 16. 1302/1846.

33 CsML, SzVT iratai 786/1842.

34 Lonovics püspök egyben a nagyváradi iskolakerület főigazgatója is volt.

35 Nyáron másfél óra, télen: sárban-hóban félnapi járóföld.

36 CsML, SzVT iratai 2650/1842.

37 CsML, SzVVK jkv. 1842. júl. 30. 51/1842.

38 CsML, SzVT Tü. jkv. 1842. szept. 29. 2650/1842.

190