Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

Reizner János monográfiájában15 a „világi” tanyai népoktatás kezdeteit szintén az 1830-as évek végére teszi. „A tehetősb és egyúttal felsőbb iskolákat is végzett gazdák magántanítókat fogadtak gyermekeik tanítására. Az ily tanító egy-egy elzüllött diákból, obsitos katonából került ki. Néhol több gazda szövetkezett a tanító-tartásra s a tanító hetenkint való ellátása a gazdák közt sorba ment, a gyerekek is hetenkint azon a tanyán gyülekeztek egybe, ahol a tanító sor szerint tartózkodott”.16 A vándortanítók, mint az első tanyai „tanerők”, gondolata Reizner után végigvonul az e témakörben írt helytörténeti tanulmányokban.17 A laikus néptanító intézménye egyébként igen közismert a néprajztudományban is.18

Reizner név szerint is említést tesz néhány ilyen tanyai tanítóról.19 Az általa említettek közül egyedül Bubenig Mátyás nevével nem találkoztunk a korabeli közigazgatási iratokban. Horváth Dezső fennmaradt vándortanítói ragadványnévről tesz említést A régi Szeged megszűnt tanyai iskolái című tanulmányában: „A gajgonyai határban már az 1840-es években föltűnt két vándortanító, és a tehetősebb gazdák gyerekeit tanítgat- ta. Fizetésük természetbeni járandóság volt: tojás, csirke, a jobb módúaktól egy-egy „szakajtási” malac vagy bárány, meg amit megevett. Fölszerelésük egy-két kréta meg tábla. Egyiküket csak Kalánfülűnek nevezték. Az őszeszéki oldalon is emlegetnek egy vándortanítót, Obsitos néven.”20

Az 1839/40-es tanévben függetlenül az ún. nemzeti iskoláktól, amelyeket a város tartott fenn, magán- és egyházi adományokból „fiókiskolák” kezdték meg a működésüket Szeged belterületén és feltehetőleg a tanyavilágban is több helyen. (Konrétan csak a röszkei fiókiskola alapítási időpontját ismerjük). Kreminger Antal alesperes 1840. április 28-án beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, melyben az alsóvárosi Alvégen, Mó- ravároson és Tabánban „ideiglen keletkezett magány fiókoskolákról” tesz említést. A tanácsülés ezt a beadványát a választott községhez továbbította.21 Kreminger kérte, hogy a város vállalja fel ezeknek az iskoláknak a fenntartását, és így a nemzeti iskolákkal egyenrangúvá válhassanak.22 Pálfy János, a helybeli nemzeti iskolák igazgatója szintén beszámolt a választott községnek a „különös ajánlatokbéli fiókoskolák” létesü- léséről, de ő már említést tett arról is, hogy a Palánkban is működik egy ilyen iskola.23 Egyébként Pálfy is támogatta, hogy ezek az iskolák városi kezelésbe kerüljenek.

A város elismerte a fiókiskolák létjogosultságát és szükségességét. Ennek első kézzelfogható jele az volt, hogy a fiókiskolák tanítóinak fizetését felvállalta (évi 80 pengő forint) és tüzelőt is szolgáltatott ki számukra.24

15 REIZNER JÁNOS: Szeged története III. Szeged, 1900. 291-296. p.

16 Uo. 292. p.

17 HORVÁTH DEZSŐ: a művelődés és intézményei. In: Mórahalom A település földje és népe. Móra- halom, 1992. 297-311. p., SEBESI JUDIT: A népoktatás. In: Röszke földje és népe. Szeged, 1996. 261-266. p.

18 ZÖLDY PÁL: A laikus néptanító intézmény. Ethnographia 1969. 91-95. p.

19 Bubenig Mátyás, Ferenczi János, Pataky János és Rokosínyi Pál. (Reizner i. m. 292. p.)

20 HORVÁTH DEZSŐ: A régi Szeged megszűnt tanyai iskolái. (Szegedi Könyvtári Műhely 1985/4. 125-134. p. Idézet: 126. p.)

21 CsML, SzVT Tü. jkv. 1840. máj. 4. 1187/1840.

22 CsML, SzVVK jkv. 1840. máj. 12. 46/1840. (Itt csak alsó- és felsővárosi iskolákról tesznek említést.)

23 Uo. 47/1840.

24 CsML, SzVT. Tü. jkv. 1841. jún. 28. 2332/1841.

188