Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

lálkozunk Vetró Pál nevével, aki 6 öl hosszú és 2 öl széles telek tulajdonosa volt. 1704-ben megvette tőle Syarto György 15 Ft-ért.225

1706 októberében Vetró Péter és veje Nikola megvásárolták 30 Ft-ért a prefektu- rától a helybeli magyar katonaság 8 öl hosszú és 6 öl széles korcsmaépületét. „Miután 1704-ben a magyar katonák valamennyien megszöktek és átálltak a kurucokhoz, a pince összedőlt.” így került eladásra a telken levő házikó a puszta telekkel együtt. 1707-ben ezt az ingatlant a dalmata Kaity Gergő és Mátyás vásárolták meg.226

Az 1724. évi palánki adóösszeírásban (L. az 5. sz. táblát) Vetro Miska szerepel, úgyszintén az 1731. éviben (L. az 1. sz. táblát) is. Felsővároson adózó volt Vetro Mátyás, Alsóvároson pedig Vetro Ferenc, István és Mátyás (L. az 1., 3. sz. táblát). 1736- ban Vetro Mátyás szerepel az adókivetés összeírásában. Az 1724-34. évi adófizető polgárok összeírásában (L. a 8. sz. táblát) Franciscus és Stephanus Vetro nevek szerepelnek, mindkettejük szőleje után adózott. Vetro Ferencnek e mellett volt ebben az időben egy öreg és egy tavalyi tehene, valamint két tanított csikója (L. a 14. sz. táblát). A táblázatokból kitűnik, hogy a család hospes volt, és a 18. század második felében került a városi polgárok sorába (L. a 7. sz. táblát). 1777/78-ban Felsővároson nyolc Vetro (Vetró) családtagot találunk: Franciscus, Georgius, Antonius, Mathias, Nicolaus, Mathias, Stephanus és Ioannes Vetro. Mellettük még Franciscus Vetro háza is szerepel az összeírásban. Abban Mathias Vetro lakott, aki ekkor az egyetlen Vetro családtag, akinek nincsen saját háza (L. a 33. sz. táblát). A Vetro családtagok vagyoni helyzetét meg lehet figyelni a 31., 32., 33. sz. táblán. 1783-ban Felsővároson a következők voltak polgárok: Ivan, Nicolaus, Stephanus, Georgius és Ioannes Vetro (L. a 15. sz. táblát).

1813-ban Vetro János, József és István közemberként szerepelnek a Város fegyveres polgárságának összeírásában. 1848-ban a Felsővároson összeírt népességben mint háztulajdonos szerepel Vetro János négytagú családjával és mint lakói özv. Vetro Józsefné ötszemélyes és özv. Vetro István nyolctagú családjával. Háztulajdonos volt Vetro György és tíz családtagja, valamint Vetro István családja, amely 14 főből állt. Összesen tehát 42-en (L. a 10. sz. táblát), ebből a családból hárman éltek még 1848- ban Felsővároson.

VIDICS

1694-ben Martinus Vidics névvel kerül elénk egy dalmata család, amely a 18. század folyamán jelentős szerepet játszott a város életében, különösen a Palánkban. A családnév a Vid (latinul Vitus) személynévből származik. A 17. században már közismert családnév lett. Ma a horvátoknál és a szerbeknél is előfordul. A család kiemelkedő tagja Mathias Vidics, akinek 1750/51-ben háza és borbélyműhelye volt. 1752/53 óta a borbélyság helyett a seborvosi szakmát űzte, és már két műhelye is volt. 1773 óta a palánki összeírásokban D. Mathias Vidics szerepel az. Ez a Vidics Mátyás csizmadia

225 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 73. p. (Pag 10. 50. sz.)

226 Uo. 88-89. p. (Pag. 36. 157. sz.)

127