Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
sorába.219 Foglalkozása szűrszabó volt, majd a szűrszabó céh céhmestere lett. 1764 körül kötött házasságot Sáry Rozáliával, amely házasságból István és Pál nevű gyermekei születtek. Nagyon tehetséges lehetett, hiszen gyarapította a gazdaságát, sőt az ő ágán a család nemességre emelkedett és a varasányi előnév használatára volt jogosult a Vara- sányban fekvő birtok után.220 Vagyoni állapota évről évre nőtt. 1765/66-ban 30 évesen és öt évi szegedi tevékenysége után Felsővároson háza volt, három ártánya és 5 boroshordója. Ekkor az összeírásokban Georg Vedrisként említik. A következő évben Georgius Vödrös (Vödrös) néven szerepel és a háza és 5 boroshordója mellett már 15 volt az ártányainak száma. 1777/78-ban Georgius Vödrics (L. a 33. sz. táblát) polgárnak egy szolgálója, háza, egy munkaképes személye, valamint egy férfi és nő a családjában. Ezek mellett társtulajdonosa volt két vízimalomnak, az egyikben 1/4-et, a másikban pedig 1/2-et részelt. Volt egy borprése és 15 boroshordója is. Ez a vagyoni helyzet azonban gyengébb az előző évhez hasonlítva, mert akkor Georgius Vödricsnek (1775- 76 évi összeírásban Vödrös) 13 ártánya is volt. 1793-ban árendátor, aki 630 forint évi bérösszeget szed be.221 1797-ben halt meg. A fia, Vedres István 1765. szeptember 22-én született Szegeden, ahol a piaristáknál végezte a középiskoláit. 1786-ban geometra képesítést nyert Pesten, majd visszatért Szegedre, és itt a tanácsnál földmérési állást vállalt. 1809-ben Szeged város hites földmérője. Ő készítette a Szent Rókus Templom építési tervét 1821-ben, és tervezte a ró- kusi népiskolát, valamint díszfüggönyt a színházterembe. 1826-ban nemesi rangra emelték, s a donációs birtok után a varasányi előnevet használhatta. Vedresháza az ő nevéről lett elnevezve. Szeged város főmérnöke, író, Csongrád megye táblabírája volt. 1830. november 4-én halt meg szülővárosában. Vedres István fia Vedres János Csongrád megye táblabírája volt, majd szenátor Szegeden. VETRO (VETRÓ, VITRO) A Tombácz család mellett ez a családnév is vitatott, legalábbis annak dalmata származása. Zivko Mandié elmondása szerint a könyvének elkészítése idején Deszken elmondták neki, hogy ez a család is bunyevác származású. Eredetileg Vitro néven jegyezték föl. E név a Viktor név hasonmásából a Vitor névből származik.222 Az első említését 1663-ba találjuk.223 1682-ben Paulus Vétro, 1694-ben Paulus Vetro majd224 1721-ben ismét Vitro változattal (Sara Vitro) találkozunk. Leggyakrabban Vetróként jegyezték a család nevét. 1852 után már csak Deszken található a családnév. Egyaránt előfordul a Palánkban, Felsővároson és Alsóvároson. Az 1697. évi telekkönyvben ta219 Habermann Gusztáv i. m. 298. p. 220 Uo. 221 Uo. 222 2ivko Mandic i. m. 354. p. 223 Szeged története. II. Szerk. Farkas J. III. 224 Zivko Mandic i. m. 305. 126
