Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
leszármazottai. 1706. december 31-én „a katolikus Szirovicza, vagy Tóth Marczika 35 forintért megvette a kamarai prefektúrától azt a 8 öl hosszú és 8 öl széles telket, amelyre Kis György polgár épített házat, majd elment a kurucokkal.”217 Azt, hogy mi volt ennek a Sziroviczának a neve nem tudni, mert a 18. század elején több Szirovicza családnévre találunk. 1724-ben a polgárok összeírásában (L. az 5. sz. táblát) Ivan, Stephan és katona Martin Szirovicza nevei találhatók, az 1724/34. évi összeírásban (L. a 9. sz. táblát) Petrus Szirovicza is előfordul. Az 1731-i adózók lajstromában Ioanes és Stephanus Szirovicza nevekkel találkozunk (L. a 2. sz. táblát). Az 1732 és 1736 közötti összeírásokban már csak Ivan (Ioanes) Szirovicza szerepel. Mindig az adózók középső rétegéhez tartozott (L. a 3., 4. sz. táblát). 1750/51-ben Petrus és Augustinus Szirovicza mellett, akiknek egy-egy háza és kertje volt Térváron, szerepel Paulus Szirovityity is; neki háza, 7 boroshordója és kertje volt szintén Térváron. A következő évi összeírásban (L. a 13. sz. táblát) mindhárom családtag neveit Szirovityitynak írták, majd 1753 után ismét Sziroviczának. 1760/61-től Petrus Szirovicza házatlan, és Augustinus Szirovicza házában él, de kertje volt Rábén (L. a 21. sz. táblát). 1769 óta nincs már külön feltüntetve Petrus Szirovicza. Az 1773/74-i összeírásban nem szerepel Paulus Szirovicza sem. 1777/78-ban már csak Paulus Szirovicza neve szerepel. Zsellér volt a szerb Mility Veliszavlevity özvegynél, és egy férfi és egy nő található összeírva a neve mellett (L. a 19. sz. táblát). Egy évvel előbb még Augustinus Szirovicza kertész nevével találkozunk; háza volt a Palánkban (L. a 23. sz. táblát). Deszken telepedett le Ivan Szirovicza, Szent Péteren Petar Szirovicza (L. a 29. sz. táblát). 1848-ban Alsóvároson találjuk Szirovicza Istvánt családjával. TOMBÁCZ (TOMBÁCS) A Szirovicza családnévhez hasonlóan a Tombácz családnév is Magyarországon csak Szegeden és környékén (Szőregen) fordult elő. Zivko Mandic e név eredetét a Dubrovnik melletti Gornji Brgat falu Tómba nevű környék lakójáról (tombac-tompai) vagy a Tompa helyiség lakójáról (tompai-tompac) származtatja.218 A Sziroviczához hasonlóan ez a családnév is fönnmaradt a mai napig Szegeden. Először 1739-ben Demeter Tombácz személyében találkozunk e családnévvel. Más dalmatákkal szemben a Tombáczok nem a Palánkban, hanem leginkább Alsó- és Felsővároson laktak. Mindez arra utal, hogy ez a család gyorsabban elmagyarosodott, mint a Palánkban lakó dalmata családok. Az 1732/33. évi adókivetésben (L. a 4. sz. táblát) Alsóvároson találkozunk a Petrus Tombácz és Gáspár B. Tombácz nevekkel, Felsővároson pedig Michael Tombácz névvel. 1720-30-ban több Tombácz nevű családfő szerepel a szarvasmarhák összeírásában (L. a 14. sz. táblát). így pl. Tombácz Mihálynak 3 öreg és 2 tavalyi tehene volt, 1 öreg és 1 tavalyi kancája és 4 pár ökre. Tombácz Ferencnek 4 öreg és 3 217 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 92. p. (Pag. 43. 185. sz.) 218 Éivko Mandic i. m. 390. p. 124
