Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
hitelesíttesse Őfelségével. Ugyanez a Mittinger eladni akart egy téglaégetőt, amelyért 16 forintot akart adni.”181 PAULOVICS (PAVLOVICS) 1682-ben Marinus Paulovity néven tűnik föl az első Paulovity. A családnév alapja ugyanaz mint a Paulikovity család. 1751/52-ben Petrus Paulovics (Pavlovics) zsellér és Carolus Paulovics (Pavlovics) találhatók. Ez utóbbi 1773/74-ig rendszeresen szerepel a palánki összeírásokban. Az 1777/78. évi összeírás alapján Carolus Pavlovics (Paulovics, sőt Pallovics név is található) szolgálóval, egy felnőtt férfival és egy nővel, valamint egy kiskorú nővel volt összeírva. Vagyonát 23 éven át egy ház, és néhány évben egy-egy boroshordó tette ki. Az 1776/77-i összeírásban Paulovics Lászlónak háza volt a Palánkban. PISKOVITY (PISKOVITS) Már 1704-ben előfordul Helena Pisskovity neve. 182 A családnév a pisko (aki maga alá vizel) szóból ered.183 1771-ben Horvátországból költözött Szegedre Ioanes Pískovity és már 1773/74- ben megtaláljuk a palánki összeírásban. Tímár volt, és már 1777/78-ban házat és 4 boroshordót bírt (L. a 19. sz. táblát). Ezen összeírás szerint a polgárjogú Ioanes Pisko- vicsnak egy szolgálója volt, valamint egy felnőtt férfi, egy nő, egy kiskorú férfi és három kiskorú nő a családjában. 1806-ban Piskovits Mihály „uniformis nélküli” palánkbeli polgár (L. a 18. sz. táblát). 1808/09-ben cselédei közül egy munkás és két felnőtt férfit írtak össze. Ioanes Piskovicshoz hasonlóan tímár volt, katolikus. Amikor 1802-04 között (L. a 24. sz. táblát) a város polgárai sorába került, németnek vallotta magát. A Magyar Gyalog Ezredes kapitány Battalliombeli lll-ik századjának 1810-ik évi összeírásából megtudjuk, hogy akkor 40 éves, és közemberként szolgált (L. a 11. sz. táblát). A Piskovics családnév Magyarországon csak Szegeden fordult elő. POUAKOVICS (PÓLYÁK) Az egyik legrégibb szegedi dalmata családnév, és az egyik leggyakoribb bunyevác családnév. Eredete Zivko Mandié szerint nem a Poljak (lengyel) szóból való, hanem a mezőben (polje)184 született gyermeket nevezhették így. Zivko Mandic kutatásai alapján kiderítette, hogy a bunyevácok közt Magyarországon, ez a családnév a legelterjedtebb, 181 CsML, SzVT Tü. jkv. 5. k. 94. o. 182 2ivko Mandic i. m. 242. p. 183 Uo. 393. p. 184 Zivko Mandic i. m. 324. p. 117
