Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
volt, családjában két felnőtt férfi és asszony, és egy kiskorú férfi volt összeírva (L. a 23. sz. táblát). Zivko Mandié szerint a Katicsics nevet meg kell különböztetni a Katacsics családnévtől,167 de az 1776) 77. évi palánki összeírásban Georgius és Ioanes Katicsics családnevei Katacsicsnak vannak írva. Azonban e két Katicsics családtagnak minden bizonynyal nem volt rokona az az Antal Katacsics, akinek nevét Katetits, Kateticsként is írták. Az 1806. évi Palánkbeli Új Polgároknak nevei című összeírásban Az Uniformisbeliek rovátabán szerepel Katetits Antal neve (L. a 18. sz. táblát). A Nemes Szabad királyi Szeged Városában lévő Adózók Vagyonainak 1808/09 esztendőben történt összeírásában pedig Katetics Antalként szerepel, amíg az 1805. november 29-i polgárrá avatása alkalommal (L. a 24. sz. táblát) Katacsics Antalként szerepel. Ez a dalmata férfi 1767-ben született, hiszen az 1810-i Polgári katonaság Szabad Királyi Szeged Városában Magyar Gyalog Ezredes kapitány Battalliombeli l. századjának összeírása szerint 43 éves volt (L. a 12. sz. táblát). Mint földművelőnek egy munkása és három szolgája volt, valamint egy apróbb fiú és egy lánya. Nemzetiségét illetően 1805. november 29- én magyarnak vallotta magát (L. a 24. sz. táblát). Bár Katacsics János volt a Palánkban a dalmata tanító, a magyar gyerekeket is tanította. Úgyszintén Katicsics Pál (Paulus) is magyarnak vallotta magát, mégpedig már 1741-ben. Ez a család is bizonyítja azt, hogy a dalmaták nem érezték magukat idegeneknek Szegeden (mint pl. a németek és a szerbek), hanem beolvadtak a magyarságba, még ha az eredeti dalmata neveiket megtartották is. A Városi tanács irataiban is előfordulnak a Katicsics család tagjainak nevei. így 1733. október 17-én a következő feljegyzést olvashatjuk: „KATICSICS PÁL és Peics Mátyás polgárok hasonlóképpen nem jártak körültekintően követelésük tekintetében ugyanis Majnovics Péter utódainak 3025 forintnyi javadalmat szerzett, ellenben Kovács János 6 forintnyival többet birtokolt.”168 Az 1738. június 23-i közgyűlés ülésén a két dalmata „Sajnovity Éliás és KATICSICS PÁL polgárok lettek az ellenőrzői és inspektorai az emberek egészségi állapotának.”169 1748. május 27-én „KATACSICS PÁL kérését a váratlanul kitörő tűzvészekkel kapcsolatosan tárgyalták meg, minthogy a számuk körülbelül 2000-nyi volt; a városi téglavető helyek őrzése ugyanakkor nem megoldott.”170 1750. április 27-én a tanács ülésen ismertették a szegvári plébános kérelmét (panaszos levelét) „KATATICS JÁNOS ellen, minthogy 73 forintért vásárolt tőle, s még nem fizette meg.”171 167 Uo. 168 CsML, SzVT Tü. jkv. 3. k. 254. o. 169 Uo. 347. o. 170 CsML, SzVT Tü. jkv. 5. k. 79. o. 171 Uo. 422. o. 109
