Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 hagyománt, szájról szájra, maradása után, a mai időben úgy nevezett Besenyői halmot, csak nem fenékig fel hánták de sok csontnál egyebet nem találtak. 1514be Dózsa paraszt támadása ezen város alatt tanyázot mindenből ki púsztitotta, 1542be Sáskák és egerek sokasága miatt, minden féle gabona meg emésztetett, 1598ba nagy marhadög, mely a lakosságot minden barmaiból ki púsztitotta, 1605be a Tömősvári Basa úgy ki púsztitotta ezen tájékot, hogy az emberek magok húzták az ekét barom módjára, Török járom alatt nyögött a város, mert 1572tő és 1580díkév körűi Doczi Gergely aki Simándi Arad megyébe esendő szentgyörgy napi vásárra mintegy 800 főig fel menő haramia, csapattal, be rontani törekedett, a mint az alyas czélját el is érte, a be rontással, a mi a Városban elébe akádt, mindent fel prédáit, de ez idő tájba a Török parancsolt ezen a vidéken, és Fegyveres seregével találkozott a kik is e haramia bandát jobbára lekaszabolták, és el fogdosták, e rablók csapatjába szégyenre nem csak Magyarok, de elő kelő famíliából való emberek is voltak a milyen volt, Doczi Gergely is és Zendúsnak birtokossá aki is többekkel egygyütt Konstáncinápolyba küldetett, a Doczi famíliának magva szakadtával, ■ Szentes várossá a Királyi fiskúsra szállott, és hol egyhelyre hol más hejre kellet az adót hordani, Aradra Gyúlára és Erdélybe, 1686ba ezen város alatt vertemeg Veterání Cs, K, Generális Eugen,6 a szegedi Törökökhöz siető Törököket, mely ütközet a dél felöl való részén volt a városnak, az elessetteket két rakásba hordták, a nagyobbik Török a kissebbik kérészének,7 földel be temették, még mai napig is látható, 1739 körűi harcz dombnak hívták, melyhez közel van az ütközethez készült Eugen sáncza a réti lapály partján, 1716ba Ezen Város a Tömősvári várat ostromlo Császári hadsereg számára kenyeret sajtot zabot Szénát és egyébb élelemre valotszállitott, a reformátús iskola tanito meg únván a hit háborgatást és üldözést Szönyi Lőrincz, el kisérvén a lakosokat a kik ott katonává lettek, példás jelét adták vitézségöknek mind Tömősvárnál mind Nándor fehérvárnál 1720— év tájba a Tömős és Nándor fehérvári várak be vételére a kik bejöttek, a pestis beléjök esett, a Város alatt tartották a kontrámácziot,8 a fö tiszteknek köz embereknek és a lovaknak, a lakosság szolgáltátott élelmet, mi útán útnak indúltak, fel szollították a Város elöl járóit hogy nevezzenek ki magok közzűl egyet, a ki majd velők együtt Bécsbe fel fogmenní, azon fö Tiszt azt mondta hogy ő Szentesnek azon jotettéért, hogy hadseregét 3 hónapig illendően el látták élelemmel, ki eszközli a Császár előtt hogy örökös szabad város lesz, mivel még akkor földes ura nem volt, de a bírák ezen fel menést nem fogadták el, az adót az Aradi soházhoz kéllett hordani, a kik a pestisben el haltak katonák a Gogán partba temették el minden rúhástol, 1747be a Reformátúsoktol a Templom a papi ház és oskola _________________________________________________Csák Laios-féle változat 6 Friedrich Veteráni, a török ellen harcoló császári hadak tábornoka 7 keresztények 8 a város környékére vonultak vissza, itt tartottak pihenőt 145
