Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Krónika meljis Szentes városának ... még szerepelnek 1837, az 1848-as események hiányoznak, és a bírói névsor is véget ér 1825-tel. De az is lehet, hogy később, az írás formája alapján a XIX. század derekán készült. A családra vontakozó anyakönyvi adatokból feltételezzük, hogy szerzője Erdei István (1808—?) vagy valamelyik felmenője lehetett, a szerző személyének pontosítása további kutatásokat igényel. Szinte véletlenszerűen került elő két újabb krónikapéldány a szentesi levéltárban 1977 őszén, két különböző raktár kitelepítésekor a limbus anyagból (Bodnár Imre-féle, Kenyeres János-féle változat). Sajnos a levéltárba kerülésük idejéről és körülményeiről semmit sem sikerült megállapítani. Mindkét raktár a városháza pincéjében található, ezek kezdettől fogva Szentes város levéltári iratainak raktárai voltak. A Bodnár Imre-féle változat 1886 körül keletkezett egyenesági másolata és folytatása Gólya Pál krónikájának. Kenyeres János 1870 körül kezdhette és 1904-ig folytatta krónikájának írását. Ekkor valószínűleg megválhatott a kézirattól, az 1905. év adatait ugyanis egy bizonyos Flesch Lipót írta. Azt, hogy a krónika hogy került hozzá nem tudjuk. Kenyeres János munkája elkészítésekor a Petrák-krónikán kívül más forrást is használt; feltehetően iskolai földrajzkönyvet, esetleg Fényes Elek vagy Palugyay Imre könyvét.16 E variáns szerkezetileg is eltér a többitől, a várostörténeti része feltűnően rövid, az évenkénti időjárási feljegyzések között sok a családra, rokonságra vonatkozó adat. A szerző, mint egyházközségi alkalmazott - 1870-ben a katolikus egyház adószedője volt - szorosan kötődött a katolikus egyházhoz, munkájában beszámol néhány, az egyházzal kapcsolatos eseményről, nevezetesen 1878-ban Leeb Mátyás apát haláláról, temetéséről, Uhlár István új plébános megválasztásáról és beiktatásáról, évenként közli az elhunyt és született katolikus vallásúak számát. Viszonylag könnyen hozzájutottunk - mind Zalotay, mind Sima említése alapján - az Alföldi Ellenzék17 cimű helyi újsághoz, mely 1910-ben folytatásokban közölte a Petrák-krónika Nagy Ferenc-féle változatát, mely 1864-ben keletkezhetett és 1879-ig íródhatott. Mindezek alapján joggal feltételeztük, hogy a város lakóinak birtokában még újabb krónikák lehetnek. Ezért 1978 tavaszán rövid ismertetést jelentettem meg a Szentesi Élet cimű helyi újságban18, kérve mindazokat, akiknek a krónikához hasonló írás van birtokukban bocsássák azt rendelkezésünkre. A cikk 16 Fényes Elek, 1851.: II. 120-122.p.; Palugyay Imre, 1855.: 480M95. p. A XIX. sz. végén, XX. század elején jelentek meg Szentesen Papp Lajos, 1900.; Papp Imre, 1906.; Sajó Sándor, 1892.; Saling Géza, 1885.; Torday József, 1886.; és Vecseri Lajos, 1910. földrajzkönyvei. 17 Egy krónika lapjaiból. Alföldi Ellenzék 1910. X. évf. 26. sz. 3-4. p., 36. sz. 3-4. p., 4L sz. 3-4. p., 46. sz. 6. p., 56. sz. 5. p., 61. sz. 5. p., 66. sz. 4. p., 76. sz. 6. p., 77. sz. 5. p„ 81. sz. 5. p., 86. sz. 5. p., 91. sz. 5. p., 97. sz. 5. p., 101. sz. 132. sz. 4. p. 18 Takács Edit: A Petrák-krónika = Szentesi Élet XI. évfolyam 2. sz. 1978. április 4. p. XII
