Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Krónika meljis Szentes városának... A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követő konszolidáció, gazdasági konjunktúra, az árutermelés élénkülése a XVIII. század második felére maga után vonta a társadalom kulturális szintjének emelkedését.1 Az írásbeliség elterjedésével egykorú helytörténeti irodalom legkorábbi darabja Faut Márk és Klein Menyhért krónikája, mely Sopron történetének legjelentősebbnek vélt eseményeit írta le 1526—1616-ig.2 Barta Boldizsár 1666-ban kinyomtatott Rövid Chronicaja3 a szemtanú hitelességével szól Debrecen török hódoltság alatti történetéről, s annak legváltságosabb éveiről. Az 1750-es években keletkezett Debreczeni Ember András Tokaj-Hegyalja4 településeit bemutató verses krónikája. A szülőföld múltja iránti érdeklődés és a tanult értelmiségi olvasmányélményeinek együttes hatására, feltehetően tudatos kutató- és rendszerező munka eredményeként született meg az 1760-as években Bállá Gergely Nagykőrösi krónikája5. E forráscsoporthoz tartozik a Zemplém megyei külsőböcsi Öreg Gyükér József és fia, majd dédunokája által írt családi krónika6. Szűkebb pátriánkból Csongrád város történetével foglalkozó munkákat említhetünk. Első helyen kell szólnunk azokról a XIX. században keletkezett, de tartalmukban a XVIII. század elejéig visszatekintő, hét helyi polgár által írott, másolt és folytatott kéziratokról, melyek szerkesztetten Krónikák a régi 1 Az írásbeliség történelmi jelentőségére, az írni s olvasni tudás társadalmi méretű elterjedésére, a népi írásbeliség kialakulására lásd.: Kosáry Domokos, 1983.: 94- 129. p.; Hajnal István, 1993. 13-65, 421-475. p.; Kovács I. G., 1989.: 24-25, 38-39, 42M3. 45. p.; Zombori István, 1984.: 113-120. p.; Lengyel András, 1985.; Hanák Péter, 1988. 222-224. p.; a hódoltsági területek polgárosodására Szakály Ferenc, 1995.: 9-33, 413-426. p. 2 Kovács József László: Die Chronik des Marx Faut und Melchior Klein. Faut Márk és Klein Menyhért krónikája (1526-1616). Sopron Város Történeti Forrásai C. sorozat, l.köt. Sorozatszerkesztő:G.Szende Katalin, Soproni Levéltár, Sopron, 1995. 175 P 3 Barta Boldizsár: Rövid Chronica, Bevezetővel ellátta és sajtó alá rendezte: Ozsváthné Krankovics Ilona, Szerkesztette: Balogh István, A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 11., Debrecen, 1984. 55 p. 4 Pap Miklós: Debreczeni Ember András és Marton János leírása Tokaj- Hegyalja és Zemplén településeiről. Miskolc, 1987. 5 Bállá Gergely: Nagy Körösi krónika, kiadta: Szabó Károly és Szilágyi Sándor, Kecskemét, 1856. 6 Varga János: Öreg Gyükér József krónikája, 1781-1866. = Agrártörténeti Szemle, 1964/3-4. sz. 453-572.p. Romsics Ignác: A gazdagparasztság és a forradalmak kora /Két forrás a XX. századi magyar parasztság politikai tudatához/ = Történelmi Szemle 1979/1. sz. 127-144.p. idéz Öreg Gyükér József krónikájából: Gyükér család: Évszázadok története címmel 137-144. VI
