Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes Várossának mostani nevéről s régi állásáról való jegyzetek (Erdei István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Erdei István-féle változat Generális Eugen,a Szegdi7 törökökhöz segítségére siető Gyulai és Szarvasi Várbeli törököket mej ütközet a Dél felöl való részén volt a városnak és akik az ütközetbe elestek két rakásban hordták a nagyobbik a török a kissebbik a Keresztyéneké s. földel bé temették s mái napig is látható ottan azon két dombforma mejet még az 1739 körülis Hartz dombnak hívtak, melyhez közel vagyon az ütközetre készül Eugen sántza és a réti lapály partján Az 1716lk Esztendőben Ezen Város a Tömösvári várat ostromló Császári had sereg számára kenyeret sajtót zabot szénát és egyéb élelemrevalót szállítót, ez a város a Református Oskola tanító megunván a hit háborgatásban! üldözést Szönyi Lőrincz elkísérte a lakosokat aki is ot katonává lévén mind Tömősvárnál mind Nándorfehérvárnál példás jeleit adta vitézségének, az 1720* Esztendő táján a Császári sereget segítő satokban8 akik a Tömösi9 Északi Nándorfehérvári várak be vételiről lejöttek a pestis beléjök eset és a Város alatt tartották a kontra mátziót és a fő tiszteknek és a köz emberreknek mind lovaiknak is a lakosság szolgáltatott eleimet, miután pedig útnak indultakvolna fel szollitották a város elöljáróit hogy egyet nevezzenekki magok közzül a ki velők Bétsbe fel menjen de a bírák ezt a fel menést el nem fogadták azon főtiszt pedig azt mondotta hogy ö Szentes Várossának azon jó tettéért a miért hadseregét 3 hó napig illendően élelemmel el látták mindennel a Császár előtt ki eszközli hogy örökös szabad város lesz mivel még akkor földes Ura nem lévén hanem az adót az Aradi só házhoz kellet hordani és akik a pestis bemeg meg haltak a Gogán partba temettékel minden ruhástól eggyütt. Az 1747* Esztendőben a Reformátusoktól a Templom az papi ház az oskolával edgyüt el vétetett és kevés számmal meg telepedet Romai Catholikusoknakadatott, a Reformátusok pedig vájogbol építtettek magoknak egy kis templomot Zsindej tetéjre Ugyan tsak az 1748* Esz azon parants jöt és adatott, ki a templom épités irányában hogy a Templom falai közzé leg kisseb darab téglát nem volt szabad tenni és pénzért fogadtak olyan embereket akik titkon ara vigyáztak hogy a vájok10 közzé tesznek é valahol téglát vagy hogy az építést akadájozzák még hegyes vass nyársal is arakás közöt keresték a téglát,az 1760* Esztendőben Husvét második napján a Templomon fejül harmadik háznál a Vetseri Udvarban tűz támadt a Város harmad része a Református vájogból épült templommal hamuba dőlt, nem lévén emberi erő az iszonyú szélben a tüzet fen tartani és igy azon kis harang is amejet Bődről hoztak által a Buziak és Serkédiek Szépe familliák a széle egy kitsin héjén meg olvadt, mej Templomnak újonan való építése úgy engedtetett meg hogy a Torony a templomtól két őlnyi távolságra légyen, mejnek ismét hejébe épült a mostani nagy templom 1806* - évtől a 1826 7 Szegedi 8 csapatokban, a császári hadsereg segéd csapatainak soraiban, tagjai között 9 Temesvári 10 vályog 73
