Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Bevezetés

Bevezetés 1893-as év nem valószínű, mert a krónika szövege az elejétől 1900-ig szemmel láthatóan egy kéz által, folyamatosan íródott. Ha ez az év 1903, akkor Német Antal csak egy évig birtokolta a krónikát, nem írt bele semmit, és 1904-ben elad­ta. Lehetséges azonban, hogy Vecseri Istvántól vette meg Német Antal 1930-ban és ő volt az aki a bírói - polgármesteri felsorolást követő oldalra utólag, ceruzával 1920-as, 1930-as években történt eseményeket jegyzett fel.43 Az egyes változatokból, az anyakönyvi és az összeírási adatokból úgy tűnik, hogy krónikaíróink többsége földműveléssel foglalkozott. A krónika felté­telezett első szerzője, Petrák Ferenc Zalotay Elemér szerint csizmadia mester volt, a többiek pedig földműveléssel is foglalkozó iparosok.44 Sajnos Zalotay idézett munkájából nem derül ki, hogy mire alapozta ezt a megállapítását. Az 1857. és 1870. évi összeírás, mely a krónikaírók többségét tartalmazta, valamint az anyakönyvi bejegyzések szerint iparos csak a két Bajkai és Erdei István volt, a többiek gazdálkodtak, földműveléssel foglalkoztak. Idősebb Bajkai Sándor 1823— 1827-ig Ménesi Tamás helyi céhmester inasa volt, majd 1829/30-tól már a céhmesterek között találjuk. Ifjabb Bajkai Sándor édesapja műhelyében szabadult fel 1853-ban, 1857-ben készítette el remekét, melynek bírálatát követően a céhmesterek közé45 fogadták. Bodnár Imre 1875-től 1893-ig részesarató volt, - ugyanis krónikájában feljegyezte azoknak a gazdáknak a nevét, akiknél dolgozott az év és a fizetés megjelölésével.46 Megvizsgálva a krónikák gazdasági jellegű feljegyzéseit azt látjuk, hogy azok csak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos eseményekre - időjárási feljegyzések, terméseredmények, terményárak - vonatkoznak, ipari jellegű adatot seholsem találunk. Márpedig ha a szerzők iparosok, mint azt Zalotay állítja, ilyen jellegű feljegyzéseknek (iparcikkek árai, nyersanyagárak) szerepelni kellene a krónikában. A krónikaszerzők egy kivételével reformátusok voltak, annak eldöntése azonban, hogy az egyházhoz való tartozásuk befolyásolta-e és milyen mértékben krónikáik tartalmát - eklézsia-történet, Kiss Bálint munkáinak hatása - további kutatások feladata lesz. Kenyeres János, az egyetlen katolikus szerző, valószí­nűleg foglalkozásából adódóan megemlékezett a katolikus egyház nevezetes ese­ményeiről. Az egyes változatok írói kortársaikhoz viszonyítva kétségtelenül művel­tebbek voltak, érdeklődésük kiterjedt a város távoli és közeli múltjára, mai szem­mel nézve természetes lenne, ha néhányuk közéleti tevékenységet is folytatott volna. Úgy tűnik ennek csak két családon belül volt hagyománya. Lakos András, Sz. Lakos Ferenc édesapja 1833-1835 között a város egyik esküdtbírája volt, további kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy az 1848-tól tanácstagként a 43 Vecseri István-féle változat 44 Zalotay Elemér, 1933.: 5. p., 7. p. 45 CSML(SzL) A Szentesi Takács Céh prot. 1767-1846, 1847-1892 46Bodnár Imre-féle változat XXI

Next

/
Oldalképek
Tartalom