Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Régi és jelenkori íromány a mely Szentes városának Legrégibb időtől fogva történt állásait mutatya elő (Vecseri István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Vecseri István-féle változat Gedeon, Barta, Tömösvári 1886, B, Farkas Gedeon, Barta, Tömösvári 1887 B, Farkas, Gedeon, Barta, Tömösvári 1888 Bírák, Farkas, Gedeon, Barta és Tömösvári 1872, Polgár M. K. Nagy István, 1873, Polg Kr. Nagy István 1874 Polgármester K Nagy István 1875, Polgár, m. K. Nagy István 1876, P. m. K. Nagy István 1877, P. M. K. Nagy István 1878, ba újra szerveződőt a városi hivatal, ez évben Polgármester lét Balog János 1879, P, M, Balog János 1880, Polgár Mester Balog János 1881 Polgár Mester Balog János Polgár Mester Balog János 1882, Polgár Mester Balog János 1883, 6 évre szerveződőt 1884. május 22 Polgár Mester Sarkadi Nagy Mihály 1884 ben újon szerveződőt az egész városi Hivatal Május 22 dikén 1888, Bírák, Farkas, Gedeon, Barta, és Tömösvári 1888, ba, Barta biro lemondot hejete lét, 1889 be Perczel, Farkas, G, és Tömösvári, 1890 be, Perczel elment, Gaál, Farkas héjét 1891 Gaál, Biro, Tömösvári 1892, Gaál biro,Tömösvári 1893. Gaál bíró, 1894. Gaál bíró 1895. Gaál biro 1896, Gáál Járás bíró 1897. Gáál járás biro 1898. Gáál Járás biro 1884 Főkapitány Aradi Kálmán 1885 Polgár m. Sarkadi N, Mihály 1886 P.m, Sarkadi N. Mihály 1887, P.M. Sarkadi N. Mihály 1888. P.M. Sarkadi N. Mihály 1889, Polgár Mester, Sarkadi Nagy Mihály a megye házát építeték 1885. És 1886 ba vézödöt be a Gimnáziumot pedig 1887 és 1888 ba az ártézi kút is 1887 és 1888 ba készült el egészen A vas út épült 1887 Septemberbe át is adatot a forgalomnak 1890 Polgár M. Sarkadi N. Mihály 1890 Fő kapitány Aradi Kálmán 1891 P.Mester Sarkadi Nagy Mihály Lemondot Lét hejette Polgármester Tasnádi Antal 1891 Fő Kapitány Aradi Kálmán, örökösnek választódót 1892, Polgár M Tasnádi Antal Kapitány Aradi 1893, Burián Lajos Kapitány Aradi 1894, Burián Lajos Kapitány Aradi Kálmán 1895. Burián Lajos Kapitány Aradi 1896. Polg Burián Lajos, Aradi Kapitány 1897. Polgár Mester Lakos Imre Arad 1898. Lakos Imre 1899. Lakos Imre 1900. Lakos Imre 1901. Lakos Imre 1902 Májustól 1905 Mátéfi Ferenc Négyesi Imre Polgárm.25 Az 1848 dík esztendő Mártzíus 15 dik napján kezdődőt a Magyar nép szabadtsága és a Polgárság álotfel. fegyver gyakorlásra ugyan ezen esztendő Aprillis 25 dikén volt ojan rettentő szél zivatar a mely nagy karokat tét avárosnak felső végén aházak. tetejeít lehánta még a tserép tetéjt is anagy vastag élő fákat gyökerestől egyűt ki tsavarta a földből, úgy 1848 ban ütőt ki a foradalom magyar országon és a nagy nemzet ellen tárnát a rátz, és Szerb oláh, nemzet ölte és pusztítota. a bánátbaés bátskába köztük lakó magyarokat Erdély be is az olájság púsztitota magyar testvéreinket Kisőben. fel támadt az Osztrák Császári Had sereg és amit ötödik Ferdinánd, magy ország törvényes Királya a nemzetnek meg 25 Négyesi Imre (1876-1945) polgármester 1919-1936, 1944. X.-1945. V. 187
