Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés megjelenését követően keresett fel Bucsány György középiskolai tanár, aki családi ereklyeként őriz egy Petrák-krónikát, a Csák Lajos-féle változat-ot. Ennek írógéppel készített másolata megtalálható Papp Imre, szentesi néprajzi gyűjtőnek a múzeumban lévő hagyatékában (egy másodpéldánya Gilicze Lászlónál is meg volt). A változatot Sz. Lakos Lerenc készítette feltehetően az 1870-es években, majd veje, Mécs Balogh Sándor folytatta az írást 1878-tól, 1892-ben az addig elkészült részt "letisztázta", ez maradt ránk. A változat következő szerzője, esetleg szerzőtársa Csák Lajos 1925-ig évenként készített feljegyzésekkel folytatta az elődök írását. A magándulajdonban lévő példányokról előkerülésükkor a levéltár részére xerox másolatot készítettünk, majd 1982-ben a krónikákat legépeltettük. Ezidőtájt dolgozott a levéltárunkban dr. Kálmán Dezső egykori városi tisztviselő, nyugdíjas, aki látva a levéltárban lévő példányokat, megajándékozott bennünket a családjuk által őrzött Debreczeni István féle-változat-ta\. Debreczeni István egyszerű krónikamásolóként, 1891-ben írta le azt a krónika-változatot, melynek utolsó szerzője/másolója Jakó József volt. így, körülbelül négy évig tartó kutatómunka eredményeként, 1982-re nyolc krónika kefült elő. 1987-ben gondoltunk első alkalommal a krónikák kiadására, el is kezdtünk egy egységes szöveget kialakítani, de elsősorban más szakmai feladatok és személyes gondok miatt ez a munka nem fejeződött be. Viszont kaptunk még egy krónikát dr. Kálmán Dezsőtől, Polgár István-féle változat, sajnos erről nem tudjuk, ki őrizte 1987-ig. Legutóbb 1995 telén bukkant fel még egy variáns, Borbás Miklós régiségkereskedőnél, aki azt - Vecseri István-féle változat - hamarosan a Koszta József Múzeumnak adományozta. Polgár István /1875/76— 1888/ és Vecseri István /1900? 1904-1927/ krónikáiban a történeti rész rövidebb, az előző krónikaírók névsora hiányzik, az időjárási feljegyzéseket viszont a legrészletesebben folytatták. Polgár István krónikájában található a legtöbb, különös, feltehetően saját olvasmányaiból érdekesnek és megörökítendőnek tartott feljegyzés. Ilyen a szerencsétlen napok felsorolása, a "planéták állásával" kapcsolatos időjóslás, a házasságról írt "bölcsesség", az ABC betűire írott vers. De olvashatunk ebben a változatban két alkalmi verset, anekdotát, s néhány viccet. Külön említést érdemel a Mennyből jött levél című költemény, melynek egy korábbi, 1822-ben keletkezett példánya megtalálható a szentesi levéltár kézirattárában. Az irodalmi jellegű írások és érdekes feljegyzések egy része valószínűleg eredeti alkotás, másik része feltehetően kalendáriumokban, iskolás könyvekben, esetleg az 1860-as években vidéken is népszerű Vasárnapi Újságban olvasottak alapján készülhetett. Vecseri István a zsibpiacon vásárolta a krónikát 1904-ben. A kézírásból úgy tűnik, mintha 1900-ban történt volna az író személyében változás. E változatnak volt egy másik tulajdonosa is, Német Antal, aki szintén vásárolta a XIII
