Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
Polgár István-féle változat 78 De magad is mint fő gyilkos, még nem apostolkodtól, Hit üldöző és Saúlús, Anti krisztus is voltál, Mégis magad tsak bementéi, tanítts meg e titokra, Úgy osztán majd nem fakadok ellenetek szitokra, 79. Vezéreljétek jó útra a ki eltévelyedet, Költsétek fel bűn álmából a ki elszenderedett, Mert orvosokká úgy rendelt a fő atya titeket, Hogy gyógyítsátok szerető kézzel a betegeket, 80. De ne rettentsétek mindjárt halál retentésével, És ne ejtsétek kéttségbe, örök pokol füzével, Azt hallód-é monda szent Pál, nem a tolvajra,,nézve, Különös nagy kegyelem, kegyelemmel tetézve, 81. De a Jézus ily malaszttal, nem mindenekhez járúi, Még semmit sem lehet várni erről a két példáról, Különben tsudálatosok az Istennek dolgai, A zörgetőknek meg nyílnak a mennyeknek ajtai, 82. Mást értem már jó apostol, hogy nem jó tselekedtem, Hogy én is nem egyenesen a meny ajtón zörgettem, De hejre hozom hibámat, a kegyelem székihez, Folyamodom, és kiáltok Jézusom füleihez, 83. lm száz ezer angyalokkal a seregeknek úra, Kőrnyűlvéve, nagy lépésekei sietett a kapúra, De íme mint térő lélek, azon nagyon zörgetett, Szent Péter meg ijjedt rajta 's hozzá ilyen szokat tett, 84. Asszonyom! Úgy össze töri ezt a kis keskeny kaput, Aval a nagy podgyászával, úgy soha benem jút, Az olyan bagázsiának amott a jó széles útt, Hiszen itt ki feszíteni ezt a keskeny kis kapút, 85 Istenem: de sok akadáj; monda Czenkné, nem viszem, Bűnős sok podgyászaimat, és bemegyek azt hiszem, Egy megtérő bűnösnek is nem lehet elvesznie, Jólehet.—hogy tévefyegtemJézusom meg nem tagadtam jó szent 111