Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
költségén egy ilyen célú műalkotás elkészíttetését.52 Tehát az ajándék mégsem volt teljesen ingyenes! A város hatósága — amely a Szent István-emlékév megörökítésére készülő egyházi alkotásokhoz a szűkös pénzügyi lehetőségekre hivatkozva általában csak mérsékelt támogatást adott — most ügyesen döntött. Elhatározta, hogy az ajándékot elfogadja, az ellenértékként kért másik műalkotásul viszont Horthy Miklós portréját festeti meg. Ez a témaválasztás nem túlzottan kapcsolódott a jubileumi évhez, de az országos bizottság érthető okok miatt visszautasítani nem merte. Ugyanakkor jó pontot jelenthetett a kormányzó szemében. Az ígért gobelin 1940 szeptemberében érkezett meg Szegedre. Készítője, Pekáry István a Csanád vezérletével harcoló királyi sereg Ajtony felett aratott győzelmét örökítette meg rajta. A faliszőnyeget a polgármesteri hivatal fogadószobájában helyezték el, hogy hirdesse a Szent István-i idők emlékét.53 Az Actio Catholica 1938—39-es munkaéve programtervezetének megfelelően a katolikus szervezetek Szegeden sorra rendezték meg Szent István-előadássorozataikat. 1939. január 29-étől február 1-jéig az Actio Catholica helyi szervezetének női bizottsága tartott ilyen sorozatot „Szent István országa” címmel. A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület székházában dr. Kisparti János tankerületi főigazgató „Szent István országa és a mai Magyarország”; a jezsuita P. Borbély István „A szentistváni állameszme”; a szintén jezsuita P. Csávossy Elemér „Szociális kereszténység” és dr. Sándor István főiskolai tanár „Szent István országának néhány időszerű kérdése” című fejtegetéseit hallgathatták végig a megjelentek.54 Négy napon keresztül előadásciklust tartottak ugyanezekről a témákról a katolikus férfiak számára is. A február 6-án elkezdett — szintén a „Szent István országa” címet viselő — sorozatot rendező Actio Catholica egyházmegyei tanácsa olyan országosan ismert személyiségeket hívott meg előadókul, mint a ferences P. Oslay Oswald és a jezsuita P. Bangha Béla. Bangha megbetegedése miatt nem tudott eljönni, de az egri norma kidolgozásáról híres Oslay eszmefuttatása nagy tetszést váltott ki. Az előadások sorát Glattfelder püspök zárta le. Beszédében hangsúlyozta, hogy szakítani kell a csak jelszavakban kimerülő hamis kereszténységgel, s komoly hitélettel szükséges haladni a Szent István által kijelölt úton.55 1939. február 10-én meghalt XI. Pius pápa. A március 1-jén összeülő pápaválasztó konklávén gyorsan megszületett az eredmény. Március 2-án a Sixtus-kápolnából felszálló fehér füst jelezte, hogy újra van egyházfője a római katolikusoknak. A pápának megválasztott Eugenio Pacelli a XII. Pius nevet vette fel.56 Az országos és a szegedi sajtó örömmel üdvözölte őt Szent Péter utódaként, emlékeztetve arra, hogy az akkor még bíboros államtitkári rangban levő Pacelli pápai legátusként vett részt a Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszuson. A katolikus világegyház élén bekövetkezett személyi változás természetesen nem okozott semmiféle megtorpanást a helyi egyházi életben. Szeged-Móravárosban az egyházközség az Anyaszentegyházat Védő Egyesülettel karöltve február utolsó hetében rendezte meg a „Szent István országa” című előadássorozatot. A négy alkalom témái meg52 CsML. IV. B. 1407. c. Sz. V. P. H. közig. ir„ 2943./1939. sz. 53 CsML. ry. B. 1407. c. Sz. V. P. H. közig, ir., 3713./1940. és 48 675./1940. sz. 54 Szegedi Új Nemzedék, 1939. január 31. 4. p; 1939. február 1. 3. p. és 1939. február 2. 2. p. 55 Katolikus Alföld, 1939. február 15. 19-22. p. 56 Gergely Jenő: A pápaság története. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1982. 349—350. p. 147
