Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
amint az év során már ismételten buzdítottam — első szent királyunk emlékét minél több kegyeleti, művelődési és jótékonysági alkotásban örökítsék meg. ... De ha ezenfelül arra is módot fogunk találni, hogy a jubileum a nyomor enyhítésének és könnyek le- szárításának legyen a szokottnál is nagyobbszabású alkalma, akkor a legszélesebb néprétegeket is meg fogjuk győzni arról, hogy Szent István öröksége nem csak jog, hittétel és kultúrhagyomány, hanem élet és jóság, amely minden léleknek áldása s az egész magyar népnek különbség nélkül drága szent öröksége. E gondolatok megszívlelésére s azok irányába való buzgó tevékenységre kérem atyai szeretettel Tisztelendő Papságomat s bízom is mindannyiukban, hogy a jubileumi esztendőnek ily irányban emlékezetessé tételére minden tőlük telhetőt megtesznek. ”21 Glattfelder ezzel a pásztorlevelével mintegy kiegészítette a katolikus püspöki kar közös pásztorlevelében leírtakat, méghozzá úgy, hogy annak általános intencióit igyekezett gyakorlatias irányba bővíteni. Nagyon jól tudta azt, hogy fényes ünnepségek a széles tömegek számára csak gyorsan múló hatású lelki élményt jelentenek. Igazán tartós hatást létkörülményeik javításával lehet elérni. Természetesen ennek lehetőségét főleg a katolikus karitász-tevékenység keretében látta. 1938. január 9-én tartotta évnyitó teljes ülését a szegedi ítélőtábla. Az ülést dr. Konczvald Endre királyi ítélőtáblái elnök nyitotta meg, aki beszédében Szent István tetteit méltatva érthető módon első királyunk törvényhozói működéséről és bírói hatalom- gyakorlása jellegzetességeiről szólt részletesen. Felsorolta jelentősebb közjogi, magánjogi és büntetőjogi törvényeit; kiemelve, hogy ezek a XX. századi jog szempontjából is nagyjelentőségű intézkedéseket tartalmaznak. Példaképül állította a bíráskodás terén tanúsított türelmes, kegyelmes és igazságos magatartását. Ismertette a Szent István korabeli bírói szervezetet és annak működését. Végül megállapította, hogy Szent István felismerve történelmi küldetését, olyan államszervezetet alapított, amelynek keretei között a magyar nép — megőrizve sajátos nemzeti egyéniségét és állami önállóságát — évszázadokon át tovább haladhatott a nyugati keresztény művelődés útján.22 Újabb lépés a Szent István-jubileum előkészületei terén a Szegedi Szabadtéri Játékok Bizottságának 1938. január 15-ei ülésén történt, melyet a városháza tanácstermében tartottak dr. Pálfy József polgármester elnökletével. Az ülésen teljes számban megjelentek a bizottság tagjai és a játékok főrendezője, dr. Janovics Jenő. A bizottság véglegesen megállapította a Dóm téren hetedik alkalommal megrendezendő szabadtéri játékok műsorát. Ezen Madách Imre: Az ember tragédiája, Herczeg Ferenc: Bizánc, Giacomo Puccini: Turandot és Kodály Zoltán: Háry János című művei mellett a Szent István jubileumi évre való tekintettel Újházy György: István király népe című színműve is szerepelt, amely a magyarság megtérését ábrázolta. Emellett elhatározták, hogy a dóm előtt három hangversenyt tartanak, melyek műsorán Kodály Zoltán Te Deuma, Dohná- nyi Ernő Szegedi miséje és Beethoven egyik miséje szerepel majd.23 Január folyamán megfelelő ütemben haladt előre az alsó városi ferences kolostor templomának restaurálása. A munkálatok állását 1938. január 18-án ellenőrizte a „templomépítő bizottság”, mely a helyszínen ülést tartott. A bizottság ülésén a városi 21 22 23 21 Uo. A körlevélben szereplő „Szent Gellért nyája” kifejezés arra utal, hogy az István király által 1030-ban alapítón Csanádi püspökség első püspöke Szent Gellért volt, aki később az egyházmegye védőszentje lett. 22 Szegedi Napló. Szerkeszti: Gábor Andor. 1938. január 11. 5. p. 23 Szegedi Napló, 1938. január 16. 3. p. 97
