Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
A SZENT ISTVÁN JUBILEUMI ÉV ELŐKÉSZÜLETEI SZEGEDEN Glattfelder Gyula, a Csanádi egyházmegye püspöke 1937. április 24-i keltezéssel körlevélben fordult egyházmegyéje papságához, melyben a „kettős szentév” megnyitásáról és az elvégzendő feladatokról szólt. A püspöki körlevélben a következőket olvashatjuk: „A kerületi esperes urakat már értekezletre kértem, hogy a kettős jubileum előkészítésének módozatait megtárgyaljuk s ők azóta gondolataimat paptestvéreinkkel valószínűleg már közölték. Az a program, melyet kidolgoztunk, az országos főbizottság alaposan megfontolt terve s annak hű, tökéletes kivitele minden pap és az Actio Catho- lica összes szervei számára nemes verseny tárgya legyen. Úgy az egyházmegyei hatóság, mint az A. C. országos igazgatósága mindazokat az útbaigazításokat és segédeszközöket, melyek a sikert biztosítják, készségesen rendelkezésre fogja bocsátani, minden egyes plébános úr érdeklődésén és lelkesedésén fog tehát csak múlni, hogy a belső és külső eredmények egyaránt megfeleljenek a várakozásnak.”) Ezután a körlevél részletesen közli a felkészülés programjának az eucharisztikus világkongresszusra vonatkozó részét. Majd rátér a Szent István-év előkészítésére: „A Szent István jubileumi év méltó megörökítésére az esperesek záros határidőn belül jelentést kémek a kerületükbe tartozó plébánosoktól, hogy minő létesítmények útján történhetnék az a saját községükben a/ templomok építése, bővítése, restaurálása, festése; b/ oltárok, szobrok létesítése vagy felújítása; c/ templomablakok Szent István képével; d/ Szent István szobor állítása esetleg a község valamely nyilvános terén; e/ miseruhák, zászlók, és felszerelési tárgyak készítése; f/ esetleg az egész egyházmegye bevonásával az ősi magyarcsanádi templom felépítése. A jelzett kereteken belül természetesen minden helyi elgondolás és terv szabadon érvényesülhet sőt kívánatos is, hogy a hívő találékonyság minél változatosabb módon biztosítsa a buzgalmat és sikert s nyilvánvaló, hogy minden papnak és minden vezető katolikus tényezőnek nemes ambíciója az Oltári- szentség minél nagyobb stílű megdicsőítése s Szent István emlékének minél méltóbb megörökítése. ”2 Glattfelder a Szent István jubileumi évre és az eucharisztikus világkongresszusra vonatkozóan egyformán hangsúlyozta, hogy az ünnepségek és különféle építészeti, illetve művészeti alkotások valódi sikerét csak a magyar katolikusság lelki megújulása biztosíthatja. A körlevél befejezésében a „kettős szentév” megnyitásáról esik szó, ahogyan azt a katolikus püspöki kai’ határozata kimondta: „Az eucharisztikus szentév f. é. május hó 23-án Szentháromság vasárnapján kezdődik. Előző nap, tehát május 22-én este 8 órától számítva félórán át minden templomban az összes harangok megszólaljanak és hirdessék a Szentév kezdetét. Szentháromság vasárnapján valamennyi templomban »Veni Sancte« előrebocsátásával lehető ünnepélyességgel a kitett Oltáriszentség előtt kell bemutatni a szentmisét s ennek keretében a magyar püspöki kar ... közös pásztorlevele lesz kihirdetendő. ”3 Szegeden 1937. május 23-án a püspöki körlevélben foglaltaknak megfelelő módon nyitották meg a katolikus templomokban a „kettős szentévet”. A Fogadalmi templom- 1 * 3 1 Circ. Csanad. de anno 1937. Szeged, Juhász István Nyomdája. 1937./IV. körlevél, i Uo. 3 Uo. 91
