Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület, amely a nővédelem mellett általános szociális munkával foglalkozott. Az egyesület börtönmissziót is végzett, és évente nagyböjti előadássorozatot rendezett. Szent Vince Szeretethölgyeinek Egyesülete. Tagjai Móravárosban, Újszegeden és Somogyi-telepen gondozták a betegeket. Az újszegedi csoport önállóan működött és közvetlenül az országos központhoz kapcsolódott. Az egyesület leányszakosztálya a „Lujzikák” nevet viselte. A Szent József-Akciót a jézustársasági hölgykongregációk hozták létre jótékonysági céllal. Elsősorban a belvárosi egyházközségben működött eredményesen. A Szent Terézke Egyesület szintén jótékonysági szervezet volt, de ez Felsővároson tevékenykedett. A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségének szegedi csoportjai a városba kerülő fiatal lányokat igyekezték megóvni az elkallódástól. Leány köreik — a Szent Zita-körök — a háztartási alkalmazottakat gyűjtötték egybe vasár- és ünnepnapokon. 25 A katolikus egyház szociális-karitatív tevékenységének másik tartóoszlopát Szegeden az apácarendek ilyen irányú munkássága jelentette. Míg a szegedi férfi szerezetes- rendek közül a piaristák, a jezsuiták és az iskolatestvérek tanítórendek voltak, a ferencesek és a minoriták pedig elsősorban a hívők lelkigondozását végezték, addig a női szerzetesrendek egy része betegápolással és szociális munkával foglalkozott. A városban található apácák közül nevelési és oktatási feladatokat láttak el a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek, a Szent Domonkos-rendi nővérek, valamint a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek. Szegeden 1938-ra elemi leányiskolát nyitottak a soproni Szent Orsolya Rend nővérei, így a szegedi római katolikus elemi iskolák száma 7-re emelkedett. Ugyancsak ebben az időben telepedett meg a városban a Jézus Szíve Népleányai Társasága, és hamarosan megszervezték Hitoktató- és Apostolképző Főiskolájukat. 1936 óta még egy új szerzetesrend jelent meg Szegeden, a Szociális Testvérek Társasága, mely főleg a gyermek- és családvédelem, valamint a „lélekmentés” terén tevékenykedett. Továbbá „...a rendtagok tanulmányainak megkönnyítésére házat nyitottak az angolkisasszonyok és a Salvator-nővérek.”26 Páli Szent Vince Szeretet Leányai Társulatának tagjai a város szegényeinek gondozását végezték a városi szeretetotthonban, valamint az árvaházat vezették. A Szatmári Irgalmas nővérek a sebészeti klinikán és a Borromei Szent Károly Irgalomház gyógyíthatatlan betegei között folytatták munkájukat. Az Annunciata nővérek a városi közkórházban és a fertőzőbetegek kórházában ápolták a rászorulókat. A Szociális Testvérek Társasága nővérei a Belvárosban és Móravárosban végeztek egyházközségi szolgálatot 1938-ban.27 Az Isteni Megváltó Leányai a belgyógyászati klinikán láttak el nővéri feladatokat. 28 25 26 27 28 25 Csongrád vármegye. Felelős szerk.: Csikvári Antal. III. 54—55. p. 26 Csongrád vármegye, III. 54. p. 27 Uo. 28 Magyar Katolikus Almanach II. 205. p. 82
