Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
letrend tulajdonosaként — hanem a Széphalom című folyóirat szerkesztője is. Ezt a folyóiratot Klebelsberg is melegen támogatta, hiszen az egyetem szellemi kisugárzását remélte tőle, ezért a többi vidéki egyetemen is szorgalmazta hasonlók megjelenését: „Örömmel veszem a kezembe a szegedi Széphalmot, a Debreceni Szemlét, a pécsi Minervát, amelyekben a három vidéki egyetem tanári kara és a nagy agilitással csoportosított helyi intelligencia speciális hangon kezd beszélni, amely már nem puszta visszhangja a budapesti lármának.A folyóiratban egyebek mellett Juhász Gyula, Móra Ferenc, Sík Sándor, Szabó Lőrinc, Hont Ferenc és Szerb Antal írásai olvashatók. Szerb Antal szintén oktatója volt az egyetemnek, s magántanári habilitációjának elnyerésében nagy segítségére volt Zolnai. Természetesen lehetetlen méltatni az egyetem minden tudós tanárát, azonban még utalnunk kell arra, hogy amíg Klebelsberg kultuszminiszter volt, ő maga is igyekezett egy-egy tudományág legjobbjait megnyerni a szegedi egyetemnek. Köztudott, hogy Szent-Györgyi Albertet Klebelsberg hívta haza Szegedre, ő szorgalmazta, hogy itt katedrát kapjon és kutatásokat végezhessen. S Szent-Györgyi 1937- ben szegedi tudósként kapott Nobel-díjat, világhírűvé téve ezzel nemcsak önnön eredményeit, de a szegedi egyetemet is, melynek utóbb rektora is volt. Nevéhez fűződik a Magyar Élettani Társaság létrehozása is, mely szintén az egyetem intézménye volt. A természettudományok nemzetközi szinten is elismert művelése, mely a mai napig jellemző Szegeden, itt, ezekben az években nyert indíttatást. Persze nem minden eredmény ilyen látványos. De igen sokat nyert Szeged pl. Sík Sándor kinevezésével is, amit szintén Klebelsberg szorgalmazott. Bár kinevezésében ideológiai szempontok is közrejátszottak (a kolozsvári református professzorok mellett katolikusok is működjenek az egyetemen), Sík Sándor az egész magyar szellemi életre befolyással volt. A „Sík-iskola” — ahogyan tanítványait nevezték — számos képviselője későbbi irodalmi életünkben kiemelkedő szerepet játszott, de akik „csak” tanárok lettek, azok is újfajta irodalomértéssel, és látásmóddal hagyták el az egyetemet. Sík Sándor később nevet szerzett tanítványai közül kiemelkedik Radnóti Miklós, aki Szegeden válik érett, egyéni hangú költővé. A professzor atyai barátsága nagy hatással volt az ifjú költő személyiségére, műveltségére és költészetére. A főiskola tanári testületé is hozzájárult a város szellemi felemelkedéséhez. Közülük Huszti József az egyik legnevesebb, akit Klebelsberg munkatársaként is számontar- tunk. De említhetjük még a történettudomány kiváló művelőjét, Eperjessy Kálmánt, vagy a természettudós Ábrahám Ambrust, akik szintén szakterületük kiválóságai voltakéi Mind az egyetem, mind a főiskola tanári karára jellemző, hogy szívesen vesznek részt a helyi élet intézményen kívüli kezdeményezéseiben. így például többen részt vesznek a Dugonics Társaság munkájában, cikkeket írnak a helyi sajtóban, sőt például Galamb Sándornak, a főiskola igazgatójának a drámáját is bemutatja a helyi színház, Szeghy (Szögi) Endre, az Ének Tanszék vezetője a helyi zenei élet fellendítésében, a 69 * 71 69 Klebelsberg Kuno: Küzdelmek könyve. Bp. 1929. 231. p. ™ Szent-Györgyi Albertról 1.: Szabó Tibor—Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden (Tanulmányok Csongrád megye történetéből XV.) Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1989. 71 A főiskola oktatóiról 1.: „Életem a főiskoláért” Abrahám Ambrus önéletrajzi írása — írások a főiskola történetéről. Szerk.: HorváthnéSzélpálMária. Szeged, 1993. 58
