Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
A törekvés nem maradt eredmény nélkül. A kulturális infrastruktúra kialakulása után a szellemi élet fejlődése is megindult, s a harmincas évekre komoly értékekkel büszkélkedhetett Szeged e téren. Az egyetem és a főiskolák beépültek a város életébe, formálva annak öntudatát. A város arculata átalakult: ekkor alapozódott meg értelmiségi jellege, amit az egyetem és a főiskolák tanári kara és a nagyszámú hallgatóság jelentett elsősorban. Szeged korábban is tapasztalható nyitottsága biztosította, hogy kultúrájára, szellemiségére ezek az intézmények megtermékenyítő hatást gyakoroljanak. Ennek következtében kialakult egy újfajta városi öntudat, az egyetemhez kapcsolódó szellemiség. E szellemiség a korszak beállítottságának megfelelően alapjaiban természetesen konzervatív volt, a modernizáció felé mutató tendenciái azonban kétségtelenek. Nem véletlenül választja a korszak egyik kutatója Klebelsberg jellemzésére a találó megfogalmazást: „konzervatív reform a legkorszerűbb eszközökkel”.64 Hiszen a konzervatív kultúrpolitikus a legmodernebb tudománypolitikai elveket fogalmazza meg az egyetem számára, amikor kijelöli feladatát Szegeden: „Ez a tiszai egyetem itt ebben a nagy alföldi metropolisban csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat leglényegesebb mozzanatát, a kutatást egyesíteni tudja az alföldi gondolattal, ha kutatásának tárgyát lehetőleg úgy választja meg, hogy a megoldáshoz közelebb hozza az Alföld speciális nagy problémáit... Az egyetem munkásságának ilyen beállítása elmélyítené azt a kapcsolatot, amely Szeged városa és az egyetem között máris létesült...”65 A szellemi fellendülésben a miniszter természetesen számít a tanárképző főiskolára is, mely „... az egyetem mellett ... kiváló tanári karával további intelligenciát vitt a tisza- parti metropolisba...”66 Mit jelentett tehát a tudós tanári kar jelenléte a városban, hogyan váltotta be a reményeket Szeged újonnan kialakuló értelmisége? Az egyetemen folyó oktató és kutató tevékenység egy évtized alatt elismertséget nyert a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt. Egy-egy professzor iskolát is teremtő munkássága színvonalas és folyamatos tudományos törekvéseket jelzett. Az 1931-es rektori beszámoló pl. szól arról, hogy a hazai tudományos kapcsolatokon kívül az egyetem jelentős nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Az 1930—31-es tanévben Finnország, Franciaország, Olaszország egy-egy intézménye, valamint az USA-ban a Columbia Egyetem jelentették ezeket a kapcsolatokat, s az egyetem oktatói 187 idegennyelvű dolgozatot publikáltak ugyanezen tanévben. 67 Az egyetemi oktatók közül jónéhány matematikus, természettudós, vagy irodalmár nyújtott kiemelkedő teljesítményt mind kutatási eredményeivel, mind oktató munkájával. Utalhatunk itt a világhírűvé vált szegedi matematikai iskolára, Haar Alfréd és Riesz Frigyes professzorokra, akik Szegeden a matematika tudományának új központját hozták létre. A sikerekben nagy szerepe volt az általuk alapított és szerkesztett nemzetközi tudományos folyóiratnak, mely „Acta Scientiarum Mathematicarum” címen jelent meg. 68 Kiemelkedett még a professzori karból Zolnai Béla, aki nemcsak a francia nyelv és irodalom tudós tanára volt — elismert nemzetközi kapcsolatokkal, s a francia becsü- 64 * 66 67 68 64 Tőkéczki László: Konzervatív reform a legkorszerűbb eszközükkel. In.: Valóság 1990/2. sz. 85 Klebelsberg Kuno: Világválságban. Bp. 1931. 280. p. 66 Klebelsberg Kuno: Jöjjetek harmincas évek. Bp. 1929. 146. p. 67 Beszámoló... 1930/31. 9. p. 68 Devich Andor: i. m. 152. p. 57
