Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
Egyesület székházát megvásárolja a Boldogasszony sgt. 2-4. szám alatt, intemátus céljára, s a vételárat 1928. január elsejétől törleszti a város.49 Meg is kezdődnek a polgári iskola átalakítására irányuló munkálatok, amire Wáldner Gyula építész kapott megbízást éppúgy, mint a mellette a város által biztosított telken tervezett gyakorló iskola felépítésére.50 A két budapesti intézmény Szegedre költözésének gyakorlati megvalósítása nem volt egyszerű feladat. Megoldásával Jugovics Lajost, a főiskola rendes tanárát bízta meg a minisztérium, s egyben ő lett az 1928—29-es tanévre megbízott igazgató is. 1928. november 12-től azonban az igazgatói feladatok ellátására Galamb Sándor kapott kinevezést, Jugovics Lajost ugyanis teljesen lefoglalták a technikai teendőkéi Az 1928—29-es tanévet Szegeden kezdte a főiskola, melyet a már említett minisztertanácsi döntés után az 525/1928. VI. VKM. számú rendelettel hoztak létre. Az építkezésekkel és a költözéssel járó nehézségek ellenére az oktatás 1928-tól folyamatos az intézményben. Átmenetileg, a munkálatok befejezéséig az egyetem termeiben is tartottak előadásokat.52 A város által biztosított anyagi hozzájárulás mellett (épület, telek, stb.) a kultusz- tárca 600 ezer pengőt biztosított a főiskola átalakítására, kollégiumi férőhelyek létrehozására, ezen kívül telekrendezésre, kerítésre 5 ezer, bútorozásra 60 ezer pengőt fordítottak. Ehhez járult még a szállítási munkák költsége, 102 800 pengő.53 Az új főiskola megközelítően 300 hallgató oktatásáról gondoskodott. 1929-ben 286, 1930-ban 320 hallgatója volt az intézménynek. A későbbiek során azonban a hallgatói létszám jelentősen emelkedett, 1941-ben több mint 600 hallgatót tartottak nyilván .54 1929-ben létrehozták az Apponyi Kollégiumot is, mégpedig azon hallgatók részére, akik tanárképzőt végeztek, de tanítóképző intézetekben kívántak tanítani. A számukra előírt képesítést lehetett megszerezni az Apponyi Kollégiumban. Az első évfolyam 28 hallgatóval indult, akik között szerzetesnők is voltak.55 1929. március 2-án alakult meg a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Igazgató Tanácsa. A tanács elnöke Huszti József, tagjai: Galamb Sándor igazgató, Eperjessy Kálmán, Jugovics Lajos főiskolai, Geley József, Horger Antal, Kogutovitz Károly és Fröhlich Pál egyetemi tanárok, a jegyző Szenes Adolf, a gyakorló iskola igazgatója.56 Az igazgatótanács munkájában tehát a képzés minden területének képviselője részt vett, mintegy reprezentálva az együttműködést az egyetem, a főiskola és a gyakorló iskola között. A főiskolai képzés jelentős része volt a gyakorlati képzés, mely a főiskola jogelődjének legjobb hagyományait vitte tovább. 1879-ben a két tanárképző intézményhez 49 50 51 52 53 54 55 56 49 CsML. Szeged város közgyűlésének iratai 438/1927. 50 Az építkezésekre von. 1.: Bátyai Jenő: Épületek, építészek a század első felében. In.: Szeged c. folyóirat 1990/10-11. 26. p. 51 CsML. Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola iratai. Igazgatótanács 5/1929. és OL. K 502-1929-31- 613 Jugovics, valamint OL. K 502-1928-1 88246 sz. iratai. A költözésre, elhelyezésre von. 1.: T. Molnár Gizella: Tanárképző Főiskola létersül Szegeden. In.: Főiskolánk a szegedi sajtó tükrében. Szerk.: T. Molnár Gizella. Szeged, 1993. 7—15. p. 52 Délmagyarország, 1928. szeptember 17., 18. 53 OL. K 502-1929-31 612 Jugovics 54 Dr. Bereczki: i. m. 33. p. 55 Szegedi Hírlap, 1929. szeptember 16. 1—2. p. 56 CsML. A Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola iratai, Igazgatótanács 11/1929. 55
