Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést. A város vállalta, hogy már meglévő intézményei rovására biztosítson helyet az egyetemnek. így 1921. október 12-én itt indulhatott meg az új tanév.22 A körülmények természetesen igen nehezek voltak, különösen az orvosi kar számára, hiszen a hallgatók létszáma is itt volt a legmagasabb, s a klinikák miatt felszerelésre, műszerekre is itt volt leginkább szükség. Az ország pénzügyi helyzete, az infláció nem tette lehetővé, hogy minden szükségletet kielégítsenek. A felszerelések beszerzése több év alatt sem valósulhatott meg teljesen. A természettudományi és a bölcsészkar, valamint a jogi kar helyzete viszonylag egyszerűbben rendeződhetett, de a pénzhiány itt is komoly gondokat okozott. Az épületek szűkössége, az anyagiak hiánya mellett a tanári kar létszáma sem volt elegendő. Igaz, 1922-től folyamatosan történtek kinevezések, ennek ellenére az oktatóhiány több évig folyamatos probléma volt. Mindezek a nehézségek évről évre felbukkannak a rektori beszámolókban.23 1922. november 17-én Klebelsberg új kultuszminiszterként látogatást tett az egyetemen, két napon át az összes intézetet sorra járta, s meggyőződhetett azok siralmas állapotáról. Az egyetemi vezetőkkel együtt megállapították, hogy bár az épületek átalakítása megtörtént, a felszerelés, a tudományos kutatás szükségletei igen hiányosak. Ettől a látogatástól az egyetem vezetői igen sokat vártak, ennek ellenére a kormányzat még nem volt abban a helyzetben, hogy komolyabb lépéseket tehessen a gondok enyhítésére. A költségvetés mindössze 31 millió koronát biztosított az egyetem számára, de az is csak részletekben, késve, és az infláció miatt értékét vesztve érkezett meg. 1922-ben mindössze a botanikuskert ügyében történt előrelépés: birtokbavehette az egyetem a város által — az 1921. október 20-i közgyűlési határozattal — Újszegeden adományozott 20 kát. h. területet. 1923 júniusában 5 millió korona felszerelési átalányt is biztosítanak a botanikuskert létrehozására, azonban jellemző a pénzügyi helyzetre és az inflációs viszonyokra, hogy ez az összeg egy igaerő munkáját sem fedezte.24 A körülmények sokáig kilátástalannak tűntek. Még az 1924-es rektori beszámoló is arról panaszkodik, hogy „Egyetemünk állapota még mindig veszedelmesen hasonlít a lábbadozó betegéhez...”25 A „lábadozás” jeleként értékeli a rektor, hogy 1924 áprilisában az ekkorra 70 ezer kötetesre gyarapodott egyetemi könyvtár olvasóteremmel bővülhetett, az adományok segítségével (pl. Imre Sándor) állománya gyarapodott, s ráadásul a könyvtárigazgatói állást is betöltötték dr. Bibó István miniszteri tanácsos kinevezésével. Reménységet jelentett az is, hogy a város közgyűlése ez év június 30-án teszi meg nevezetes ajánlatát: hozzájárulását az egyetemi építkezések megkezdéséhez, 50 éven át évi 24 vagon búza értékét biztosítja a város erre a célra.26 Időközben ugyanis megkez- 22 * * 2 22 Az egyetem történetére, elhelyezésére vonatkozóan 1.: Szabó Tibor—Zallár Andor: „Tisza-parti Göttinga” Egyetemkrónika. In.: Szeged c. folyóirat 1990/10-11. sz. 41—45. p. és Szabó Tibor—Zallár Andor: A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története 1921—1944. Szeged, 1992. c. igen alapos, korszerű munkait. L. még: Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története 1921—1944. Szeged, 1986. c. munkát melynek megközelítési módja, szemlélete kevésbe elfogadható (források megjelölése nélkül). 22 Beszámoló a magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem 1922/23—1926/27. évi működéséről. Szeged, 1929., és Beszámoló a magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem 1930/31. évi működéséről. Szeged, 1933. 24 Beszámoló... 1922/23-1926/27. 164-166. p. 25 Uo. 175. p. 2S Uo. 176—177. p. 49
