Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
gos és helyi jogszabályokról, ha azok az állampolgárok jogait vagy kötelességeit meghatározó jelleggel érintették, s az előírások közreadása a lakosság jogismeretének szélesítésére, jogtudata kedvező alakítására is kihat. A lakosság körében vitára voltak bo- csájthatók a városrészben jelentkező és közösségi összefogást igénylő teendők. A lakóterületi bizottság munkatervében rögzítette a lakossági tájékoztatásokat, de jelentősebb közérdekű kérdést e nélkül is vitára lehetett bocsájtani. A tájékoztatást ugyanazon kérdésről több alkalommal és több helyre is meg lehetett szervezni, azokon bárki megjelenhetett és elmondhatta véleményét. A lakossági vitákról a lakóterületi bizottság elnöke adott az érdekeltek részére értékelést és továbbította a közérdekű javaslatokat. A tanácsrendelet intézkedett a lakóterületi szavazásról is, ezt országos jogszabály vagy a tanács rendelkezése írhatta elő. A tanács rendelete végül foglalkozott a tanácsi hivatali szervezet lakóterületi teendőivel, valamint az itt folyó munka irányításával és felügyeletével. 1989-ben a tanács 11-es számú rendelete a lakóterületi alap vonatkozásában adott módosításokat, megváltoztatta a tanácsi hivatali szervezetnek a lakóterületi munkát segítő tevékenysége szabályait, és újra szabályozta a felügyeletért felelős tanácsi vezetők teendőit. A tanácsi lakóterületi tevékenység a városi önkormányzat megalakulásával érthetően megszűnt, a tanácsrendelet hatályon kívül helyezésére viszont csak 1991 végén került sor a közgyűlés 46-os számú rendeletével. 15./ A tanácsrendszer idején az önkormányzati eszmeiség jelentkezésére utalt, hogy már a harmadik tanácstörvényt megelőző évben rendeletet alkotott a tanács Szeged város címerének használatáról. Az 1/1970. számú rendelet sajátos módon nem adott leírást Szeged címeréről, csupán arról szólt, hogy a címert a városra utaló és díszítő jelképként lehet használni, de hatósági eljárás során nem szabad alkalmazni. Rendelkezett a tanács az ábrázolás mikéntjéről, és meghatározta a címer engedély nélküli használatának eseteit, körülményeit. Az állami címer elsődlegességének biztosításával többnyire csak tanácsi rendezvények alkalmával, különböző tanácsi kiadványokon volt szabad a város címerét engedély nélkül használni, s a tanácsrendeletben egyes tanácsi intézmények (Nemzeti Színház, Idegenforgalmi Hivatal, Szabadtéri Játékok Igazgatósága) kaptak jogot címerhasználatra. E körön kívül még az előállításhoz is a tanácselnök engedélyére volt szükség. Ez — kereskedelmi forgalomban történő értékesítés esetén — díjfizetési kötelezettséggel járhatott. A jogszabály intézkedett az engedély visszavonásának feltételeiről, valamint az előírások megszegése esetére a szabálysértés miatti felelősségre vonásról. A négy év múlva Szeged város címeréről címmel alkotott 6/1974. számú rendeletben a tanács megadta a címer leírását, az a város régi címerének egyes, meghatározó elemeit tartalmazta ugyan, de bizonyos tekintetben modernizáló és aktualizáló megoldásokat is tartalmazott. A címer hiteles rajzát a rendelet mellékleteként tette közzé a tanács. Részletesen szabályozta a címer-ábrázolás és használat általános kérdéseit, s rendelkezett az engedély nélküli használat köréről, megmaradva a tanácsi szféra keretei között. Mégis tett a jogalkotó olyan megkülönböztetést, hogy az előzőekben már említett tanácsi intézményeken kívül másoknak engedélyre volt szükségük, ha a város címerét használni akarták. A tanácsi vállalatok azonban emblémaként alkalmazhatták külön en257
