Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
építkezéseket, ezek körébe vonta pl. a kórházi, a szociális otthoni és más hasonló rendeltetésű építkezéseket, a közművek berendezéseit, az árvízvédelmi létesítményeket. Rendelkezett a közterület-foglalás megszűnéséről és az engedély megvonásáról. Ez utóbbira leginkább az szolgált alapul, hogy az engedélyes a közterületet nem a megszabott módon vagy célra használta, vagy az engedély előírásait nem tartotta be, azokat nem kellő időben vagy módon teljesítette. Az engedély nélküli közterület-foglalást vagy az engedély feltételeinek megszegését a rendelet szabálysértéssé minősítette. Az újabb tanácsrendelet megalkotását az tette szükségessé, hogy az 5/1961. /III. 19./ ÉM. számú rendeletével az építésügyi miniszter kiadta az Országos Építésügyi Szabályzatot, mely országos viszonylatban meghatározta a közterület-használat szabályait. így a helyi rendezés érthetően csupán a szegedi sajátos adottságokra terjedhetett ki. Ilyenként említhetjük a tanácsrendelet azon szabályait, melyek szerint nem szükséges engedélyt kérni tüzelőszállítás, költözködés, építési vagy bontási munkák esetén, ha az anyagok, tárgyak közterületi tárolásának időtartama a tíz órát nem haladja meg. A díjfizetési előírások a korábbinál részletezőbbek, külön szabályok találhatók pl. az építkezéseknél az építtető és a kivitelező egyetemleges fizetési kötelezettségére, ha azonban a műszaki átadás-átvétel után az anyagokat, munkagépeket, felszerelési tárgyakat a kivitelező nem szállította el és a közterületet nem szabadította fel, a díj megfizetése egyedül őt terhelte. A rendelet viszont kiterjesztette a díjfizetés alóli mentesség eseteit. A szabálysértési tényállások köre némileg bővült, jórészt az építkezésekkel összefüggő szabálytalanságokat érintve. Ezt a tanácsrendeletet 1966-ban, majd 1968-ban két alkalommal is módosította a tanács. Ennek keretében megszűnt az a tilalom, mely szerint közterületen élelmiszer, gyümölcs nem árusítható, illetve ilyen célra nem adható engedély. Végül 1970-ben a rendelet egészét hatálytalanította a tanács, s az új szabályozásra éveket kellett várni. Ezen idő alatt csak az országos jogszabály, a 22/1970. /XI. 18./ ÉVM-KPM. sz. együttes rendelet volt Szegeden is alkalmazható. Az új helyi rendezést 1974-ben hozta létre a városi tanács. Előírásait az együttes miniszteri rendelethez kapcsolta. Gyakorlati megfontolások folytán bővült az engedély nélküli közterület-használat lehetősége, így pl. szükségtelen volt nyomvonal jellegű létesítményekhez, feltéve, hogy elkészülésük után nem zavarják a közterület rendeltetés- szerű használatát. Mentesek voltak az engedély alól a közművek (elektromos, gáz, víz, csatorna, távfűtő) vezetékeik halasztást nem tűrő helyreállítása céljára történő hibaelhárítás esetén. A rendelet melléklete tartalmazta a díjszabást, a díjfizetés alól tanácsi intézmények (Szabadtéri Játékok, Ipari Vásár Igazgatósága, Szolgáltató Üzem) részére adott felmentést. Ez alól fontos okból a végrehajtó bizottság is mentesíthetett, külön méltánylást érdemlő esetben pedig a közterület-használatot engedélyező hatóság is jogosult volt részben vagy teljes egészében a díjfizetésre kötelezést mellőzni. A tanácsrendelet 1974 közepe és 1990 vége között volt hatályos, az új szabályozást már az önkormányzat közgyűlése produkálta 1991 elején. A közterület-használat sajátos esetével álltunk szemben, amikor valamilyen okból (építés, javítás, hibaelhárítás, stb.) a közterületet, annak felületét meg kellett bontani. Az út- és parkburkolat felbontásáról és helyreállításáról az 1/1961. számú tanács- rendelet intézkedett első alkalommal. A jogszabály elöljáróban felsorolta a szabályozás szempontjából közterületnek minősülő objektumokat (út, utca, tér, nyilvános közkert, 225
