Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - II. A tanácsrendelet-alkotás gyakorlata és ennek jellemzői Szegeden

lölése és a határidő itt is szerepelt. Mivel a rendeletalkotást számos, gyakran előre nem látható, vagy ki nem iktatható tényező befolyásolta, ezért a tanácselnök kapott a testülettől felhatalmazást a rendeletalkotási tervtől való eltérés engedélyezésére.

A tanácsi rendeletalkotási terv a szerzett tapasztalatok folytán utóbb foglalkozott azzal is, hogy mely tanácsrendeletek érvényesülését, társadalmi hatását szükséges megvizsgálni, s a megállapítások hogyan legyenek hasznosíthatók. Voltak rá adatok, hogy a rendeletalkotás tervszerűségére törekvő szegedi gyakorlat más városok hasonló tevékenységénél mintául szolgált. Sajnálatos, hogy a nyolcvanas években ez a tervszerű programalakítás feledésbe merült.

2./ A rendeletalkotás folyamatában fontos szerep jut a tervezet összeállításának. A munkának már ebben a szakaszában is érvényre kell juttatni az elfogadásra ajánlott jogi normával szembeni követelményeket, nevezetesen: a szabályozás legyen alkalmas a kitűzött cél elérésére, a rendezésben érvényesüljön a szakszerűség és a törvényesség, az előírások találkozzanak a lakosság igazságérzetével, s mindezek mellett majd szolgálja a helyi társadalom érdekeit. E tényezők azt mutatják, hogy a tanácsrendeletek előkészítése igen fontos stádiuma a helyi jogalkotásnak.

Az előkészítésre, a rendelettervezetek összeállítására nem voltak Szegeden sem külön részletes szabályok, inkább e téren kialakult gyakorlatról lehet említést tenni a Szervezeti és Működési Szabályzat néhány szerény előírásán túl. Az volt a jellemző, hogy az előkészítést a tanácsrendelet tárgya szerint érintett szakigazgatási szerv, vagyis a hivatali apparátus egyik egysége végezte, pl. a vásárokról és piacokról szóló rendelet esetében a kereskedelmi osztály foglalkozott a témával. Bár nem volt elvi akadálya, hogy tanácsi — állandó vagy ideiglenes — bizottságot bízzon meg a tanács testületé az előkészítéssel, erre nem igen akadt példa, a bizottságok inkább a már megszövegezett tervezetek véleményezésében, megvitatásában vettek részt. Gyakorlattá vált idők során, hogy az előkészítésért felelős javaslatokat kért, véleményt szerzett be a rendelet tárgyától függően egyes szervektől, személyektől, elsősorban a rendezés szakmai megoldásaihoz. így pl. a lakóházak házirendjéről szóló szabályozáshoz az Ingatlankezelő Vállalat tapasztalatainak közlését igényelte.

Az 1970-es évek második felében tapasztalható volt Szegeden olyan törekvés, hogy a rendeletek előkészítése során meg lehessen ismerni a lakosság álláspontját a tervezett szabályozás kérdésében. Ez időtájt a tanácstagi választókerületekhez igazodóan, s így tulajdonképpen városrészenként működtek azok a lakossági fórumok, melyeket kezdetben tanácskozási központoknak, utóbb — a tanácsi területpolitikai tevékenységben szerephez jutó — lakóterületi bizottságoknak neveztek, s ezek a tanácstagok aktív részvételével lényegileg a város lakói és a választott testület közötti kapcsolat, a kölcsönös tájékoztatás eszközeiként működtek. Több éven keresztül ezeken a fórumokon is mód nyílt az előkészítés stádiumában lévő tervezetek megvitatására, véleményezésére. Ezen túl természetesen különböző szervek esetenként észrevételt tettek a tervezetekre.

A tanácsrendelet tervezete írásbeli előterjesztés mellékleteként folytatta útját, az volt a kívánalom, hogy az előterjesztésben a szabályozás indokai szerepeljenek, legyen feltüntetve a korábbi helyzet és jelezzék az előző rendezés jellemzőit, de egyúttal azt is, hogy a változtatást mi indokolja. Ebben kellett kitérnie az előterjesztőnek az új rendezés céljára, körvonalazni az elképzelt új jogi és tartalmi megoldásokat, az esetleges al212