Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Kovách Géza: Márki Sándor erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején
gyárul. Az egyik a kötet címét is ihlető „Lumina” című vers, a másik címe „Isus §i Magdalena”. Az elsőt Blaga 1919 januárjában, illetve áprilisában közölte a Glasul Bu- covinei, majd a Patria Literara hasábjain. Ez utóbbi közlés Sextil Pu§cariu méltatásával együtt jelent meg, 1919. április 20-án. Márki Blaga tolmácsolásai jók; tükrözik a költő gondolatait. Márki ekkor már nyilván alaposan előrehaladt a román nyelv elsajátításában. 6 1920 őszén Márki mégis úgy dönt, hogy áttelepszik Magyarországra, követi — úgymond — a bujdosó magyar egyetemet. Döntése nem volt könnyű, el kellett adnia kolozsvári házát, komoly gondot jelentett több mint 10.000 kötetes könyvtárának elszállítása és elhelyezése is. Az ekkor már 68 éves professzor döntésében nyilván közrejátszottak családi gondjai is, veje századosi rangban magyar katonatiszt volt, aki családjával már korábban Gödöllőre távozott. A magyar nyelvű tanárképző sorsa is egyre bizonytalanabbá vált. Az egykori kolozsvári magyar egyetem végre Szegeden állapodott meg s újjászervezésében Teleki Pál is komoly szerepet szánt az idős, de még mindig ereje teljében munkálkodó kiváló tudósnak és pedagógusnak. Márki tehát döntött, fájdalmaktól és aggodalmaktól gyötörve. Ezekről a hónapokról emlékezik meg Gyulán őrzött naplójában.? De a tanácstalanság és kilátástalanság cseng ki Veress Endréhez írt leveléből is. „...Most midőn földönfutók leszünk s a bujdosó kolozsvári egyetemhez megyek szolgálatot tenni, arra kérlek, bármekkora is a lakásínség, szerezz nekünk a főváros területén akárhol, azonban mégis ha lehet a budai oldalon 2-3 4 szobából és konyhából álló lakást, hol mi ketten szeptember közepétől fogva meghúzódunk, s hol esetleg október közepétől fogva lányomék is meghúzódhatnak. Könyvtáramat Singer és Wolfnemél könnyen elhelyezem. Képzelheted mily érzelmekkel mozdulok ki saját kényelmünkre épített házunkból” — írja a továbbiakban — „hogyha nem segíthettek rajtunk, öreg korunkban valamely rozoga vagonban töltjük a telet.”8 1920. július 2-án hagyja el Kolozsvárt és sok kellemetlenség után végül is Szegeden telepszik le, könyvtárát az újonnan induló egyetemen helyezi el, mely a történelmi katedra könyvtárának lesz az alapja. Az agg professzor egészen 1925-ben bekövetkezett haláláig szervez és előad Szegeden. Nem szakítja meg kapcsolatait Kolozsvárral, folyamatosan levelez az itteniekkel. E levelek tükrözik a Márki távozása után maradt űrt, s az itthon maradottak gondjait. Az EMKE nevében Sándor József búcsúztatja levélben. „Nehéz szívvel búcsúzunk, s csak az vigasztal, hogy Méltóságod a távolból is a magyar kultúra érdekében fog munkálni, s bizonyára nem fog elfeledni minket, akik itt küzdünk és harcolunk tovább. ”9 Még szorultabb szívvel búcsúzik tőle Gyalui Farkas, ki maga is az áttelepedés gondolatával küszködik. „Nem tudok uralkodni az idegeimen, a fájdalmamon, hogy Te is távozol, és könnyes szemekkel írom e sorokat. 29 éve voltál ennek az egyetemnek... s ennek a városnak az ékessége. Nemes, jóságos szívedben gyűlölet nem volt, amit írtál 6 7 8 Lásd tőlem: Márki Sándor Blaga fordításai. Utunk XXX/1401. Kolozsvár, 1975. szeptember 5. Békés megyei Levéltár, Gyula, kézirat. Magyar Országos Levéltár, Budapest, P. 1759. 23. tétel, 1008. MTA Ms. 5165/195. 9 15