Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Kovách Géza: Márki Sándor erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején

gyárul. Az egyik a kötet címét is ihlető „Lumina” című vers, a másik címe „Isus §i Magdalena”. Az elsőt Blaga 1919 januárjában, illetve áprilisában közölte a Glasul Bu- covinei, majd a Patria Literara hasábjain. Ez utóbbi közlés Sextil Pu§cariu méltatásával együtt jelent meg, 1919. április 20-án. Márki Blaga tolmácsolásai jók; tükrözik a költő gondolatait. Márki ekkor már nyilván alaposan előrehaladt a román nyelv elsajátításá­ban. 6 1920 őszén Márki mégis úgy dönt, hogy áttelepszik Magyarországra, követi — úgymond — a bujdosó magyar egyetemet. Döntése nem volt könnyű, el kellett adnia kolozsvári házát, komoly gondot jelentett több mint 10.000 kötetes könyvtárának el­szállítása és elhelyezése is. Az ekkor már 68 éves professzor döntésében nyilván közre­játszottak családi gondjai is, veje századosi rangban magyar katonatiszt volt, aki család­jával már korábban Gödöllőre távozott. A magyar nyelvű tanárképző sorsa is egyre bi­zonytalanabbá vált. Az egykori kolozsvári magyar egyetem végre Szegeden állapodott meg s újjászer­vezésében Teleki Pál is komoly szerepet szánt az idős, de még mindig ereje teljében munkálkodó kiváló tudósnak és pedagógusnak. Márki tehát döntött, fájdalmaktól és ag­godalmaktól gyötörve. Ezekről a hónapokról emlékezik meg Gyulán őrzött naplójá­ban.? De a tanácstalanság és kilátástalanság cseng ki Veress Endréhez írt leveléből is. „...Most midőn földönfutók leszünk s a bujdosó kolozsvári egyetemhez megyek szolgá­latot tenni, arra kérlek, bármekkora is a lakásínség, szerezz nekünk a főváros területén akárhol, azonban mégis ha lehet a budai oldalon 2-3 4 szobából és konyhából álló la­kást, hol mi ketten szeptember közepétől fogva meghúzódunk, s hol esetleg október kö­zepétől fogva lányomék is meghúzódhatnak. Könyvtáramat Singer és Wolfnemél könnyen elhelyezem. Képzelheted mily érzelmekkel mozdulok ki saját kényelmünkre épített házunkból” — írja a továbbiakban — „hogyha nem segíthettek rajtunk, öreg ko­runkban valamely rozoga vagonban töltjük a telet.”8 1920. július 2-án hagyja el Kolozsvárt és sok kellemetlenség után végül is Szege­den telepszik le, könyvtárát az újonnan induló egyetemen helyezi el, mely a történelmi katedra könyvtárának lesz az alapja. Az agg professzor egészen 1925-ben bekövetkezett haláláig szervez és előad Sze­geden. Nem szakítja meg kapcsolatait Kolozsvárral, folyamatosan levelez az itteniek­kel. E levelek tükrözik a Márki távozása után maradt űrt, s az itthon maradottak gond­jait. Az EMKE nevében Sándor József búcsúztatja levélben. „Nehéz szívvel búcsú­zunk, s csak az vigasztal, hogy Méltóságod a távolból is a magyar kultúra érdekében fog munkálni, s bizonyára nem fog elfeledni minket, akik itt küzdünk és harcolunk to­vább. ”9 Még szorultabb szívvel búcsúzik tőle Gyalui Farkas, ki maga is az áttelepedés gondolatával küszködik. „Nem tudok uralkodni az idegeimen, a fájdalmamon, hogy Te is távozol, és könnyes szemekkel írom e sorokat. 29 éve voltál ennek az egyetemnek... s ennek a városnak az ékessége. Nemes, jóságos szívedben gyűlölet nem volt, amit írtál 6 7 8 Lásd tőlem: Márki Sándor Blaga fordításai. Utunk XXX/1401. Kolozsvár, 1975. szeptember 5. Békés megyei Levéltár, Gyula, kézirat. Magyar Országos Levéltár, Budapest, P. 1759. 23. tétel, 1008. MTA Ms. 5165/195. 9 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom